Aggodalmak a probiotikumok körül
Nemzetközi szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy elengedhetetlen a probiotikumok biztonságosságának vizsgálata, különösen a veszélyeztetett populációk körében, jelzi az OTSZ Online.
- Fájdalommentes teszttel igazolható mi állhat a haspuffadás hátterében
- Emésztési zavarok a háziorvosnál
- A probiotikumok hatása a metasztatikus vesesejtes carcinoma célzott terápiájának kimeneteleire
- Az élelmi rostok szerepe a bélmikrobiom normális működésében
- Probiotikumokkal enyhíthetők a depressziós tünetek
A Gut Microbes című folyóiratban közzétett tanulmányban a probiotikumokkal és prebiotikummal foglalkozó nemzetközi tudományos egyesület (International Scientific Association for Probiotics and Prebiotics, ISAPP) szakemberei kérdéseket vetettek fel a probiotikumok biztonságosságával kapcsolatban, különösen a veszélyeztetett populációk (például újszülöttek, terhes nők, rövid bél szindrómás betegek és immunhiányos betegek) körében. A szerzők szerint a probiotikumok fogyasztásának elméleti és bizonyított mellékhatásai ellenére a hiányosságok megszüntetéséhez kutatásra van szükség. A jövőben vizsgálandó területek közé tartozik az antibiotikum-rezisztenciagén transzformáción keresztüli átvitelének lehetősége, a probiotikumok által kiváltott mikrobiomváltozások lehetséges hatása, valamint a gyógyszerekkel való kölcsönhatások.
A probiotikumokra vonatkozó irányelveket az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (Agriculture Organization of the United Nations) és az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) 2001-ben tette közzé Ebben a probiotikumokat úgy definiálják, mint "élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben beadva egészségügyi előnyöket biztosítanak a gazdaszervezet számára". Mivel azonban az első probiotikumok a természetes úton erjesztett élelmiszerekhez (például joghurtokhoz) kapcsolódtak, és nem tekintették őket gyógyszernek, lehetséges mellékhatásaikat nem nagyon figyelték, és használatukat sem szabályozták. Az elmúlt 12 évben azonban már klinikai vizsgálatokban ellenőrizték az e mikroorganizmusok használatával kapcsolatos lehetséges szövődményeket.
A probiotikumok veszélyeztetett populációkban történő alkalmazásának biztonságosságát kevés hosszú távú vizsgálatban bizonyították. Az ISAPP összehívott egy ülést, hogy megvitassa és bizonyítékokon alapuló ajánlásokat dolgozzon ki a lehetséges akut és hosszú távú kockázatokról, a veszélyeztetett népességcsoportokat érintő kockázatokról, továbbá arról, hogy mennyire fontos a probiotikus termékek minőségének megfelelése a veszélyeztetett népességcsoportok igényeinek és arról, hogy feltétlenül szükséges és elvárt a probiotikumok alkalmazásával kapcsolatos nemkívánatos események jelentése. Egyértelműen arra a következtetésre jutottak, hogy bármely probiotikus törzs biztonságosságának értékelésének alapja a teljes genomszekvencia, a genomszekvenálást tehát minden esetben még azelőtt el kell végezni, hogy az új fajokat beemelnék az élelmiszer- és étrend-kiegészítő gyártási folyamatokba.
