Plazmongömbök a daganatok ellen

Fény segítségével a fém felületén lévő úgynevezett vezetési elektronokat hullámszerű mozgásra kényszeríthetjük, amelyben sűrűsödések és ritkulások váltják egymást – ezek hullámhossza rövidebb a gerjesztő fény levegőben megfigyelt hullámhosszánál. A gerjesztett elektron és az általa létrehozott elektromos tér együtt a plazmon. Kroó Norbert professzor a plazmontechnológiára alapozva épített mikroszkópot, amely különleges teljesítményre képes. A 680 nanométeres fénnyel megvilágítva a speciális „plazmonfelületet”, a mikroszkópban egy nanométeres térbeli felbontást sikerült elérni. Hagyományos mikroszkóp esetén ugyanez a 680 nanométeres fény legfeljebb 300-400 nanométeres távolságot tudott megkülönböztetni. A fény hullámhossza ugyanis határt szab az optikai rendszerek felbontóképességének: ha a vizsgált két pont közelebb van, mint a megvilágító fény hullámhosszának a fele, az már pontnak látszik. Ez a felbontóképesség határa (azaz a diffrakciós limit), ami az optikai rendszerek egyik hátránya. Ez a határ a Kroó Norbert által új típusú fénynek nevezett jelenség esetében jóval kisebb.
A plazmonok másik alkalmazási területe a gyógyászat lehet. A houstoni Rice Egyetemen dolgozó Naomi Halas – a magyar származású professzor figyelmét két évtizede éppen Kroó Norbert egyik plazmonos előadása terelte erre a területre – irányításával kidolgozott technológia segítségével körülbelül 100 nanométernyi szigetelőgömböket tudnak előállítani. Ezeket vékony aranyréteggel borítják be, majd bejuttatják rákos szövetekbe. A gömböket megvilágító fény ezeken az aranybevonatú gömböcskéken lokalizált felületi plazmonokat hoz létre. Ezek óriási elektromos tere szétroncsolja a rákos sejteket. Mivel üvegszál segítségével, illetve infravörös fénnyel a fény bejuttatható a testbe, ott is el lehet roncsolni a daganatos szöveteket. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyezési Hivatal (FDA) a közelmúltban adott engedélyt arra, hogy az eljárást embereken is kipróbálják.

Forrás: Népszabadság