Gyógyítás
Október 15: a Kézmosás Világnapja
2009. október 15. 11:28
.jpg)
A világnap apropójából mikrobiológus szakértőt kérdezett meg az MTI-Press az antibiotikumok ellen védekező kórokozók rafinált trükkjeiről, amelyekkel szemben sokszor már csak a kézmosás vethető be. Nemzetközi felmérések adataiból kiderül, hogy hiú ábránd, miszerint a fejlett világban mindenki tisztában van a higiénés alapkövetelményekkel.
Riasztó sebességgel képesek szaporodni a baktériumok: egyetlen kórokozóból a számára kedvező körülmények között tizenkét óra alatt nyolc és félmillió lesz, és ha semmi sem akadályozná sokasodásukat, akkor három nap alatt az egész Földet ellepnék. A baktériumoknak „tetsző” körülményeket kell tehát megszüntetni, amelynek leghatékonyabb és legolcsóbb módja a szappannal való kézmosás. Tavaly október 15-én az ENSZ gyermekalapjával, a UNICEF-fel az élen több nemzetközi szervezet először rendezte meg a Kézmosás Világnapját. Akkor leginkább a fejlődő országokban, köztük Afrikában, Indiában, Bangladesben és Afganisztánban tapasztalható súlyosan elmaradott higiéniai helyzetre koncentráltak. Oktatási és felvilágosító programok mellett tavaly hetven országban összesen 120 millió iskolás gyermek mosott kezet szappannal, ami nekik egyáltalán nem mindennapi élményt jelentett.
A UNICEF magyar bizottsága idén Magyarországon is meghonosítja a világnapot. - Szeretjük azzal áltatni magunkat, hogy a fejlett országokban nincs gond a higiéniával – mondja a magyar UNICEF-bizottság igazgatója, Kecskeméti Edit. – Több felmérés azonban jelentős hiányosságokat jelez. Egy átfogó vizsgálatból kiderült, hogy Nagy-Britanniában minden negyedik lakos a szükségesnél kevesebbszer mos kezet. Az Egyesült Álalmokban pedig arra figyelmeztetett a kérdőíves válaszok összesítése, hogy csak minden ötödik amerikai mos kezet vécéhasználat után. Néhány kanadai gyermekintézményben egy kísérlet nyomán 14 százalékkal csökkent a légúti megbetegedések száma, mindössze az kellett hozzá, hogy a gondozók elkezdjék felügyelni, valóban mosnak-e kezet, használnak-e ehhez szappant a gyerekek minden olyan esetben, amikor ez elvárható, például még homokozás és kártyázás vagy társasjátékozás után is.
.gif)
Hazánkban nem készült ilyesfajta felmérés, de a tapasztalat azt mutatja, hogy amikor iskolába kerülnek a gyerekek, akkor az óvodában szokásos higiénés követelmények csökkennek. Ezért a UNICEF az idén az alsó tagozatosok között folytat kampányt a szappanos kézmosás népszerűsítése érdekében. Azt kérték az iskoláktól, hogy ne egyhangúan sulykolják a gyerekekbe a tisztálkodás szükségességét, hanem játékosan próbálják rávezetni őket a rendszeres teendő fontosságára, helyes gyakorlatára, és arra, hogy milyen esetekben elmaradhatatlan a kézmosás.
Az egyik iskolában a Hófehérkéből játsszák el a törpék vacsoráját, a másikban figyelmeztetésül rajzolt baktériumokkal tapétázzák ki a mosdót, máshol csatakiáltást írnak vagy mondókát, dalt keresnek, amely húsz másodpercig tart – ennyi idő szükséges ugyanis a kéz tökéletes megtisztításához. Kétszázhatvan iskolában ötvenezer gyerek veszi számba, hogy hányszor fog meg naponta olyan tárgyat, amelyet előtte sokan megérintettek, például pénzt, kilincset, kapaszkodót a tömegközlekedési eszközön. Az eredmény nagyságrendjének ismeretében még Morgó is tudná, hogy közösségi helyről, utcáról hazatérve, étkezés előtt és vécéhasználat után feltétlenül szappannal kell kezet mosnia...
A felnőttekre ezúttal nem terjed ki a kampány, pedig ráférne a felvágottas vagy sajtos pultoknál állókra is, akik csupasz kézzel szeletelik és csomagolják az árut, közben pedig elveszik a vevőktől a pénzt – vagy azokra, akik a péksüteményekhez odakészített nejlonzacskót ujjnyálazással iparkodnak szétnyitni, majd pedig puszta kézzel győződnek meg róla, hogy melyik a friss zsömle. Az UNICEF azonban elsősorban a gyerekekre figyel, és bízik benne, hogy a most helyesen szoktatott iskolások felnőttként sem felejtik el a higiénés szabályokat.
A gyerek- és háziorvosok egyébként örvendenek a világnap megszervezésének, mert a fenyegető újinfluenza-vírus terjedését is mérsékelheti az alapos kézmosás, ha az általánosan jellemző a népességre. Újra hirdethetnénk a régi szlogennel: „Zsebkendőbe köhögj, tüsszents!”
- Ha a zsebkendő-előkapási művelet mégsem sikerül, legalább az illendőn szánk elé tartott kezünket mossuk meg ilyenkor – tanácsolja Szakony Szilvia mikrobiológus, aki naponta szembesül vele, hogy milyen veszélyes és ravasz lények a baktériumok. – A köznapokban láthatatlanságba burkolóznak, és közben védekeznek az őket érő emberi támadások ellen. Egyre növekszik az olyan kórokozók száma, amelyek antibiotikumokra nem érzékenyek, vagy csak kevés készítmény képes elpusztítani őket. Jelentős részük nem cseppfertőzéssel, hanem kizárólag érintés révén terjed. A baktériumok leleményességére is utal, hogy mind többször találkozni olyan fajtájukkal a mindennapi életben, amely korábban csak kórházakban, többnyire intenzív osztályon fordult elő.
Mátraházi Zsuzsa, MTI-Press
A UNICEF magyar bizottsága idén Magyarországon is meghonosítja a világnapot. - Szeretjük azzal áltatni magunkat, hogy a fejlett országokban nincs gond a higiéniával – mondja a magyar UNICEF-bizottság igazgatója, Kecskeméti Edit. – Több felmérés azonban jelentős hiányosságokat jelez. Egy átfogó vizsgálatból kiderült, hogy Nagy-Britanniában minden negyedik lakos a szükségesnél kevesebbszer mos kezet. Az Egyesült Álalmokban pedig arra figyelmeztetett a kérdőíves válaszok összesítése, hogy csak minden ötödik amerikai mos kezet vécéhasználat után. Néhány kanadai gyermekintézményben egy kísérlet nyomán 14 százalékkal csökkent a légúti megbetegedések száma, mindössze az kellett hozzá, hogy a gondozók elkezdjék felügyelni, valóban mosnak-e kezet, használnak-e ehhez szappant a gyerekek minden olyan esetben, amikor ez elvárható, például még homokozás és kártyázás vagy társasjátékozás után is.
Hazánkban nem készült ilyesfajta felmérés, de a tapasztalat azt mutatja, hogy amikor iskolába kerülnek a gyerekek, akkor az óvodában szokásos higiénés követelmények csökkennek. Ezért a UNICEF az idén az alsó tagozatosok között folytat kampányt a szappanos kézmosás népszerűsítése érdekében. Azt kérték az iskoláktól, hogy ne egyhangúan sulykolják a gyerekekbe a tisztálkodás szükségességét, hanem játékosan próbálják rávezetni őket a rendszeres teendő fontosságára, helyes gyakorlatára, és arra, hogy milyen esetekben elmaradhatatlan a kézmosás.
Az egyik iskolában a Hófehérkéből játsszák el a törpék vacsoráját, a másikban figyelmeztetésül rajzolt baktériumokkal tapétázzák ki a mosdót, máshol csatakiáltást írnak vagy mondókát, dalt keresnek, amely húsz másodpercig tart – ennyi idő szükséges ugyanis a kéz tökéletes megtisztításához. Kétszázhatvan iskolában ötvenezer gyerek veszi számba, hogy hányszor fog meg naponta olyan tárgyat, amelyet előtte sokan megérintettek, például pénzt, kilincset, kapaszkodót a tömegközlekedési eszközön. Az eredmény nagyságrendjének ismeretében még Morgó is tudná, hogy közösségi helyről, utcáról hazatérve, étkezés előtt és vécéhasználat után feltétlenül szappannal kell kezet mosnia...
A felnőttekre ezúttal nem terjed ki a kampány, pedig ráférne a felvágottas vagy sajtos pultoknál állókra is, akik csupasz kézzel szeletelik és csomagolják az árut, közben pedig elveszik a vevőktől a pénzt – vagy azokra, akik a péksüteményekhez odakészített nejlonzacskót ujjnyálazással iparkodnak szétnyitni, majd pedig puszta kézzel győződnek meg róla, hogy melyik a friss zsömle. Az UNICEF azonban elsősorban a gyerekekre figyel, és bízik benne, hogy a most helyesen szoktatott iskolások felnőttként sem felejtik el a higiénés szabályokat.
A gyerek- és háziorvosok egyébként örvendenek a világnap megszervezésének, mert a fenyegető újinfluenza-vírus terjedését is mérsékelheti az alapos kézmosás, ha az általánosan jellemző a népességre. Újra hirdethetnénk a régi szlogennel: „Zsebkendőbe köhögj, tüsszents!”
- Ha a zsebkendő-előkapási művelet mégsem sikerül, legalább az illendőn szánk elé tartott kezünket mossuk meg ilyenkor – tanácsolja Szakony Szilvia mikrobiológus, aki naponta szembesül vele, hogy milyen veszélyes és ravasz lények a baktériumok. – A köznapokban láthatatlanságba burkolóznak, és közben védekeznek az őket érő emberi támadások ellen. Egyre növekszik az olyan kórokozók száma, amelyek antibiotikumokra nem érzékenyek, vagy csak kevés készítmény képes elpusztítani őket. Jelentős részük nem cseppfertőzéssel, hanem kizárólag érintés révén terjed. A baktériumok leleményességére is utal, hogy mind többször találkozni olyan fajtájukkal a mindennapi életben, amely korábban csak kórházakban, többnyire intenzív osztályon fordult elő.
Mátraházi Zsuzsa, MTI-Press
