Mit tudunk ma a humán papillomavírusról?

2013. április 12. 11:07

Nyomtatás

Ma már nyilvánvalónak tűnik, hogy a méhnyakrák kialakulásában a humán papillomavírus (HPV) szerepet játszik. Azonban nem is olyan régen ez az összefüggés nem volt ennyire egyértelmű.

A legelső hipotézist, amely a HPV és a méhnyakrák kapcsolatát felvetette, 1976-ban publikálta Harald zur Hausen német virológus. Feltételezését kétkedve fogadták, hiszen akkoriban az Epstein-Barr vírus (EBV) és a herpes simplex vírus (HSV) volt a méhnyakrák-kutatás középpontjában. Mindezek ellenére folytatta kutatásait és munkacsoportja 1983-ban és 1984-ben izolálta a HPV 16-os és 18-as típusokat méhnyakrákos sejtekből. Ez a felfedezés volt az alapja a mai HPV védőoltások kifejlesztésének, majd Harald zur Hausen munkásságát 2008-ban orvosi és élettani Nobel-díjjal jutalmazták „a HPV méhnyakrákot okozó hatásának felfedezéséért”.

Harald zur Hausen visszaemlékezései szerint a Nobel-díjas elmélet alapötletét az szolgáltatta, hogy a méhnyakrák-kutatásaihoz több olyan kórtörténetet olvasott, amelyekben condylomás elváltozások (nemi szervi szemölcs) elrákosodását írták le. Mivel addigra már a condyloma és a HPV kapcsolatát sejtették, hiszen HPV darabokat izoláltak az elváltozásból, a condyloma malignus transzformációja indította el a méhnyakrák és HPV kapcsolatának vizsgálatát. Azonban akkoriban még teljes HPV DNS-t nem izoláltak. Munkatársai elsőként 1979-ben condylomából izolálták és klónozták a HPV 6-os törzset, majd gégepapillomából a HPV 11-es törzset.


Harald zur Hausen, német virológus	A HPV vírus elektronmikroszkópos képe (Courtesy of the Harrison Laboratory)

A Nobel-díj átvétele után készült interjú Harald zur Hausennel elérhető az alábbi linken.

Mit tudunk most, 35 évvel később a HPV-ről?

Ma már több mint 100 féle HPV fajtát ismerünk, sőt egy „rokonsági fokozatot mutató fát” is fel tudunk rajzolni a genetikailag közel álló fajokat ábrázolva.

Megkülönböztetünk nagy és kis rizikójú törzseket attól függően, hogy malignus elváltozást okoznak-e vagy sem. A leggyakoribb nagy rizikójú törzsek: HPV 16, 18, 31, 33, 45, 51. A leggyakoribb kis rizikójú törzsek: HPV 6, 11, 61.
Nagyon gyakori vírusról van szó, nők és férfiak egyaránt fertőződhetnek vele. A szexuálisan aktív nők 80%-a 50 éves korára átesik a fertőzésen.
Az esetek 90 %-ában a HPV fertőzés nem okoz betegséget, a fertőzés eliminálódik.
A lezajlott HPV fertőzés nem jelent védettséget az újrafertőződés ellen, természetes immunitás nem alakul ki.
A fennmaradó 10 %-ban a fertőzés és a betegség kialakulása között évek, sőt évtizedek telhetnek el.
Nem csak a méhnyakrák kialakulásáért felelős a HPV (99-100%), hanem a szeméremtesti- (60%), hüvely- (70%) és anális rákok (85%) kialakulásában is szerepe van. Az anogenitális régión kívül pedig a fej-nyaki rákok nagy részében kimutatták a vírust, pl. a tonsillarákok 80%-ából izolálták.
A Magyar Nemzeti Rákregiszter adatai szerint Magyarországon a méhnyakrákos megbetegedések száma az elmúlt 10 évben a bevezetett szűrőprogramok hatására jelentősen csökkent (kb. 1400-ról 930-ra), azonban az ebből eredő halálozás évek óta 420 körül ingadozik.
A hüvelyrák gyakorisága (kb. 100/év) és az ebből eredő halálozás (kb. 30/év) nem csökkent az elmúlt 10 évben.
Hasonlóan, a szeméremtesti rák gyakorisága (kb. 200/év) és a halálozás (kb. 100/év) sem változott az elmúlt 10 évben.
Nagyságrendileg több embert érint a HPV 6 és 11 okozta jóindulatú daganat, a condyloma acuminatum (nemi szervi szemölcs), hiszen a felnőtt lakosság 10 %-ánál fordul elő élete folyamán valamikor. Regiszter hiányában irodalmi adatokon alapuló becslésekre kell hivatkoznunk a gyakoriság megítélésekor. Közel 100 000 ember lehet érintett Magyarországon ebben a szövettanilag ugyan jóindulatú, de a természetéből fakadóan egy jelentős pszichés terhet jelentő betegség kapcsán. Mivel az elváltozás gyakran kiújul, kezelése hosszadalmas és költséges lehet.
Ugyancsak visszatérő és szövettanilag egy jóindulatú betegség a gégepapillomatózis, mely klinikailag viszont súlyos, akut beavatkozást igénylő kórkép lehet. Leggyakrabban szintén a HPV 6 és 11 típusok okozzák. Magyarországon az elmúlt évben 230 új esetet regisztráltak, melyből 86 gyermek volt.