Milyen jogai vannak az elhunyt hozzátartozóinak?
Erkölcsileg súlyos aggályokat vet fel, ha pusztán az elhunyt megtekintéséért pénzt kérnek – mondta az Indexnek Németh Zoltán Richárd teológus, etikatanár.
„A halottláthatás pénzért lehetősége a hozzátartozók számára súlyos etikai problémákat vet fel” – mondta az Indexnek Németh Zoltán Richárd teológus, etikatanár, polgári szertartás szerinti búcsúztató, akinek szavai összecsengenek az Országos Kórházi Főigazgatóság álláspontjával a győri Petz Aladár Kórház gyakorlatával kapcsolatban, amely szerint pénzt kérnek a hozzátartozóktól a családtag holttestének megtekintéséért.
Németh Zoltán Richárd szerint etikai értelemben az elhunyt holtteste egyértelműen a temetést intéző hozzátartozóké. Azért pedig – bár meglehetősen profánul hangzik –, hogy a saját tulajdonom megtekinthessem, senki nem kérhet külön fizetséget – Természetesen az elhunyt tartósításáért, hűtéséért amúgy is fizetünk – folytatta az etikatanár, a láthatásáért nem. Példaként hozza fel, ha az eltávozott ujján sok millió forintos gyűrű van, ami megilleti a hozzátartozót mint örököst, akkor joga van hozzáférni anélkül, hogy hullarabló vagy fosztogató lenne. Természetesen ez csupán a hagyatéki eljárás után válik tényleges tulajdonná, ami általában a temetés után történik. Erkölcsileg súlyos aggályokat vet fel, ha pusztán az elhunyt megtekintéséért pénzt kérnek, alkalmazását nem tartom jogosnak – tette hozzá Németh Zoltán Richárd.
(...)
Joggal vetődhet fel a kérdés, kié akkor a holttest? A kórházé, a hozzátartozóké, a temetkezési vállalkozóé? A válasz elég egyértelmű, senkié.
Lenkovics Barnabás jogász, egykori alkotmánybíró szerint minden modern jogrendszerben egyértelmű, hogy az emberi test nem számít dolognak, így nem lehet tulajdonjog tárgya sem, azzal kereskedni pedig tiltott, a személyiségi jog meghatározott körben enged csak rendelkezést az emberi test felett. Ilyen lehet a szervek felajánlása átültetésre. Az emberek fölött tulajdonjogot utoljára a rabszolgaság idején alkalmaztak, amikor megszokott gyakorlat volt a rabszolga-kereskedelem.
Az ember holtteste szintén nem minősül dolognak, az azzal való rendelkezés szintén nem a dologi jogba, hanem a személyiségi jogokba és a hozzátartozók kegyeleti jogaiba tartozik.