Megvan mitől nőnek egyre nagyobbra a fiatalok?
Ternák Gábor professzor szerint a minap közzétett amerikai megfigyelések alátámasztották egy az antibiotikumok hatásával kapcsolatos korábbi felfedezését – írja az MTI.
Hét évvel ezelőtt, 2005-ben a Medical Hypotheses című folyóiratban publikálta Ternák Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Karának tanára azt a feltételezését, hogy az antibiotikum fogyasztás és a környezeti antibiotikum szennyezés hatással lehet az emberi növekedésre és elhízásra. Ezt a feltételezést támasztotta alá a szakfolyóiratban augusztus 21-én publikált amerikai eredmény, amely szerint kutatók 11 532 gyermeket vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy az öt hónapnál fiatalabb korban antibiotikumot kapott gyermekek csoportjában 22 százalékkal több volt az elhízott, mint azoknál, akik nem kaptak antibiotikumot.
Ternák professzor szerint ez a megfigyelés olyan horderejű lehet, mint például a koleszterin és érelmeszesedés összefüggéseinek felismerése, vagy hogy egy baktérium szerepet játszik a gyomorfekély kialakulásában.
"Már hosszú ideje felismerték, hogy az állatok fejlődésében, növekedésében, hízásában fontos az antibiotikumok szerepe. Én pedig feltételeztem, hogy a táplálékláncba bekerült antibiotikumok befolyásolhatják az emberiség növekedését, gyarapodását is. Miközben számtalan kísérletet végeztek a világban az antibiotikumok hatására megváltozott folyamatok megfigyelésére, melyek az elhízást segítik elő (megváltoztatják a bélflóra működését, így több táplálék felszívódását teszik lehetővé, ezzel gyorsítják az elhízási folyamatot az arra hajlamosoknál), kevés klinikai megfigyelésről értesülhettünk" - magyarázta Ternák Gábor az MTI-nek.
"Internetes szakmai fórumon olvastam a napokban amerikai kutatók publikációját, amelyben a megfigyelt 11 532 gyerekről írnak. Alátámasztották a 7 évvel ezelőtt publikált hipotézisemet. Ez felismerés választ adhat arra is, miért fejlődnek rohamosan, érnek el átlagon felüli magasságot és híznak el gyerekek" - hangsúlyozta Ternák Gábor.
"Valószínűleg komoly szerepe van ebben a túlzott antibiotikum fogyasztásnak és a környezetből származó antibiotikum szennyezésnek. Mivel a gyermekkori elhízás hajlamossá tesz a cukorbetegség kialakulására is, ennek az összefüggésnek további kutatása is nagy jelentőségű lehet" - tette hozzá.
Ternák Gábor közölte, az amerikai kutatók "sajnos elfelejtették beírni a hivatkozási címjegyzékbe nevét, nem hivatkoztak a cikkére sem, ezt ő szóvá is tette, észrevételét tudomásul vették".
