Megnyílt az első emelt szintű koraszülött intenzív osztály a hazai magánegészségügyben
A hazai magánegészségügyi szolgáltatók közül elsőként kapta meg a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által kiadott működési engedélyt és nyitotta meg a koraszülött intenzív ellátási centrumát a TritonLife Róbert Magánkórház.
A több százmillió forintos beruházással létrehozott perinatális intenzív centrum – PIC II – nemcsak az anyáknak és az újszülötteknek nyújt biztonságot, de a koraszülöttek megfelelő idejű, speciális ellátásával az állami ellátórendszerre nehezedő terheket is enyhíti a koraszülött-ellátásban éppúgy, mint a későbbiekben, a kezelési igények csökkentésével. Az új koraszülött intenzív osztály az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) engedélyével bekapcsolódhat az állami szakorvosképzésbe, segítve a beteg újszülöttek ellátásáért felelős újszülöttgyógyászok (neonatológusok) számának növelését. A terület kiemelt fontosságú, mert a világon minden 10. várandósság koraszüléssel végződik, hazánkban 8-9 százalék között mozog ez az arány, tehát kedvezőbb a helyzet, de ez is évente kb. 7500-8000 koraszülött gyermek világrajövetelét jelenti. A Koraszülöttekért Országos Egyesület (KORE) üdvözölte, hogy a magyarországi magánegészségügyi ellátásban is létre tudott jönni ez a kiemelt betegbiztonságot garantáló ellátás.
Történelmi jelentőséggel bír Magyarországon a magán egészségügyi ellátásban megnyílt koraszülött intenzív osztály, hiszen az egészségügy komplex rendszerében az állami és a magánellátási forma egymást jól kiegészítő egységet képez – hangsúlyozta dr. Fábián Lajos, a TritonLife csoport egyik alapítója, elnöke és szakmai stratégiai vezetője. Világszerte, így Magyarországon is népegészségügyi problémának számít a koraszülés. „Az újszülöttek csaknem 8-9 százaléka idő előtt jön a világra hazánkban, közös felelősségünk, hogy hozzájáruljunk a koraszülés előfordulásának csökkentéséhez, egyedülálló, speciális ellátásuk során a koraszülöttséggel kapcsolatos szövődmények megelőzéséhez, illetve, hogy segítsük az egészségi problémával világra jövő újszülöttek felzárkózását” – mondta. Ezt a célt szolgálja az is, hogy nemcsak a koraszülöttek speciális ellátásáról gondoskodnak a TritonLife Róbert Magánkórházban, de akkreditált képzési helyként részt vesznek a szakorvosképzésben is a speciális szakterület legújabb kezelési protokolljainak gyakorlati oktatásával.
Dr. Fábián Lajos beszélt arról a szakmai és technikai elkötelezettségről, amelyeknek köszönhetően a TritonLife Csoport legnagyobb és legrégebbi budapesti intézményében, a 15 éves TritonLife Róbert Magánkórházban, a magyar magánkórházak közül elsőként nyílhatott perinatális intenzív centrum (PIC II). „Már évente 1800 újszülött látja meg a napvilágot a kórház szülőszobáiban, ezzel országos viszonylatban is az egyik legnagyobb szülésszámmal bíró intézetté nőttük ki magunkat. A szülésszám-emelkedés magával hozta azt természetes szülői igényt, hogy a nálunk született speciális kezelési igényű újszülötteket és a vártnál hamarabb érkező koraszülötteket ne szakítsuk el a szüleiktől, azaz amíg lehet, ne helyezzük át más Perinatális Intenzív Centrumba, hanem biztosítsunk a kórházon belül a legmagasabb szintű biztonságot jelentő, intenzív újszülött és koraszülött ellátást” – emelte ki a TritonLife Csoport elnöke.
Dr. Kocsis István PhD, egyetemi docens, a TritonLife Róbert Magánkórház Neonatológiai Osztályának osztályvezető főorvosa – csecsemő- és gyermekgyógyász, neonatológus, és aneszteziológus szakorvos– arról beszélt, hogy olyan, szigorú szakmai protokolloknak megfelelő egységet alakítottak ki az elmúlt években, mely már évek óta megfelelt egy PIC II-es szintű újszülött és koraszülött ellátó centrum szakmai követelményeinek. A céljuk olyan koraszülött intenzív osztály létrehozása volt, ahol a legújabb tudományos eredmények, technikai újdonságok és a kiemelkedő betegbiztonság követelményeinek történő megfelelés együtt segíti a koraszülötteket a fejlődésben, és emellett messzemenőkig megfelel a családközpontú ellátás kívánalmainak.
Dr. Kocsis István hangsúlyozta, hogy a koraszülések arányát már a családtervezés és a várandósgondozás során lehet csökkenteni. A kockázatos várandósságok Perinatális Intenzív Centrumokkal megerősített szülészeten történő gondozása, a koraszüléssel fenyegető várandósságok szoros ellenőrzés mellett napokkal vagy akár hetekkel való továbbvitele, a megszületés előtt adott tüdőérlelő gyógyszer alkalmazása mind a gyermekek egészséges fejlődését alapozzák meg. A koraszülött intenzív ellátásban fejlődő koraszülött gyermekek gyorsabb gyógyulását biztosító, alacsonyabb szövődménykockázattal járó, kevésbé invazív gyógyító technikák térnyerése (mint a minimal handling, a non-invazív monitorizálás, a non-invazív lélegeztetési módok) egy másik jelentős tényező, mely bizonyítottan hozzájárult a gyermekek állapotának javulásához. Mindezek mellett elengedhetetlen része a sikernek a családközpontú koraszülött ellátás szemléletének egyre szélesebb körű elterjedése. A szülők folyamatos jelenléte, a bőr-bőr kontaktus (kenguru-módszer) lehetősége, a minél nagyobb arányú anyatejes táplálás elősegítik a növekedést, mérséklik a fertőzések előfordulását, és ezáltal is csökkentik a kórházban töltött napok számát, így összességében igen jelentősen hozzájárulnak az éretlen koraszülöttek szövődményektől mentes túléléséhez.
A világon minden 10. várandósság koraszüléssel végződik, hazánkban 8-9 százalék között mozog ez az arány, tehát kedvezőbb a helyzet, de ez is évente kb. 7500-8000 koraszülött gyermek világrajövetelét jelenti. Az elmúlt években tapasztalt jelentős szemléletbeli változásnak, tudásbővülésnek és technikai fejlődésnek köszönhetően a hosszú évekig tartó stagnálást követően Magyarországon 2013 és 2022 között tartósan 30 százalékkal csökkent a csecsemőhalandóság, mely az elmúlt évben 3,6 ezrelék volt. Az újszülött/koraszülött-intenzív osztályokon történik az évi 7500-8000, leginkább törékeny koraszülött és beteg újszülött gyógyítása.
A TritonLife Róbert Magánkórház magas szintű humán és technikai feltétellel rendelkező koraszülött- és intenzív újszülött részlegén a tartós lélegeztetésre nem szoruló, de intenzív ellátást (infúziós táplálást, átmeneti légzéstámogatást, antibiotikum kezelést, szoros megfigyelést stb.) igénylő babákat ápolják – mondta a főorvos. A részleg műszerezettsége, valamint az itt dolgozó neonatológus szakorvosok és szakszemélyzet nemzetközi szintű képzettsége és gyakorlata segíti a professzionális munkát. A fejlődés azonban nem állhat meg – teszi hozzá. Mivel a technikai feltételeink adottak, későbbiekben az ellátás még magasabb szintű specializálása várható a koraszülött intenzív osztályon. Ehhez a már meglévő digitalis alkalmazások (pl. elektronikus lázlap, centralizált többparaméteres monitorizálás) és a mesterséges intelligencia lesz a segítségünkre.
Dr. Kocsis István kiemelte, hogy az egészséges újszülötteket a családbarát szemléletnek megfelelően rooming-in rendszerben látják el, vagyis a babák születésüktől kezdve együtt lehetnek édesanyjukkal vagy akár mindkét szülővel a nap 24 órájában. Enyhébb problémákkal küzdő vagy komplikált terhességből (pl. terhességi cukorbetegség) születettek szorosabb megfigyelésére, esetleg egyszerűbb kezelése szintén történhet rooming-in ellátásban, hiszen a folyamatos szakorvosi és szakápolói jelenlét ott is adott. Ehhez képest az új koraszülött intenzív osztály már lehetőséget ad arra is, hogy koraszülöttség esetén vagy komolyabb megbetegedésnél sem kell elválasztani az édesanyákat gyermeküktől. Nem szállítják őket más kórházba, hanem a családbarát ellátás elveinek megfelelően a koraszülött intenzív osztály egyedülállóan kialakított anya-gyermek szobáiba kerülhetnek – mondta a főorvos. A baba-barát ellátás lehetővé teszi, hogy a koraszülötteket az édesanyák a kezdetektől igény szerint szoptathassák vagy bármikor-bármeddig kenguruztathassák, ami nem csak a szoros kötelék kialakításában segít, de támogatja a koraszülöttek idegrendszeri fejlődését, valamint a még fejletlen immunrendszerének is megfelelő támaszt ad.
Dr. Ádám Zsolt, a TritonLife Róbert Magánkórház nagyforgalmú szülészeti osztályának szülész-nőgyógyász osztályvezető főorvosa elmondta, hogy a PIC II házon belüli megnyitását azért tartja jelentős lépésnek, mert így a szülés természetes útját választó családok is nagyobb biztonságban készülhetnek gyermekük világrahozatalára. Dr. Ádám Zsolt, mint a Magyar Pszichoszomatikus Szülészeti és Nőgyógyászati Társaság főtitkára és mint a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottságnak a családközpontú szülészeti ellátás fejlesztéséért felelős oktatási vezetője ezen minőségeiben is nagy örömmel fogadta a magasabb szintű anya és újszülött-biztonság, a magánszolgáltatók között eddig példa nélküli új szintjét, ami lehetővé teszi, hogy a szülő nők és babáik, mellett a szülészorvosok is nagyobb biztonságban érezhetik magunkat – teszi hozzá az osztályvezető főorvos.
Földvári-Nagy Zsuzsanna, a Koraszülöttekért Országos Egyesület (KORE) elnöke kiemelte: ma csaknem minden tizedik gyermek koraszülöttként jön a világra hazánkban, vagyis évente körülbelül 8000 újszülött. A kockázatok időben történő felismerése, a kismama, majd a baba megfelelő kezelése és ellátása jelentősen javíthatja az idő előtt érkezett picik életkilátásait, ezért nagyon fontos, hogy magánellátásban szülő nők is biztonságos háttérrel rendelkezzenek, a magánegészségügyi szolgáltatók a baj esetén ne csak az állami ellátásra tudjanak hagyatkozni. A KORE amellett, hogy sorstársi védőhálót nyújt az érintett családoknak, fejlesztési módszereket, szakembereket, intézményeket ajánl, segítünk eligazodni a rengeteg kérdés, információ között, amelyek a koraszüléssel érkeznek az életünkbe. mikor kórházat választunk, sok szempont alapján mérlegelhetünk, ezek közül lehet az egyik, hogy működik-e az adott intézményben PIC.
A koraszülött intenzív centrumokról
A koraszülöttek legnagyobb hányada a 34–36. várandóssági hét körül születik, ők sokszor viszonylag jól tudnak alkalmazkodni a méhen kívüli élethez, de rájuk is fokozottabb figyelem kell, hogy összpontosuljon. Magyarországon II-es (szekunder), illetve III-as (tercier) szintű koraszülött intenzív centrumot (PIC – perinatális intenzív centrum) különböztetünk meg. Előbbi általában a 34–36. várandóssági hét között született, esetleg átmeneti, nem -invazív légzéstámogatást igénylő újszülöttek ellátására hivatott, és a kevésbé súlyos betegségekkel (például kóros újszülöttkori sárgaság, enyhe fertőzés, közepes vércukoreltérések, közvetlenül nem életveszélyes fejlődési eltérések stb.) érintett újszülöttek ellátásában vesz részt. A III-as szintű PIC-en pedig a súlyos, életveszélyes fertőzések, komoly légzési, keringési problémák, komplex fejlődési rendellenességek és az extrém éretlenek ellátása történik.
