Megérkezett Connor, az új kor első embere

Az IVF (in vitro fertilizáció) technikával létrejött „lombikbébi”-terhességek során érett petét vesznek ki, majd laboratóriumi körülmények között a partner spermiumával megtermékenyítik, és 3-5 nap múlva az embriót beültetik a méhbe – idézi fel a lap. Minél idősebb az anya, annál nagyobb eséllyel alakul ki kóros elváltozás. Egy harmincas évek elején járó nő embrióinak negyedénél állapítható meg kóros elváltozás, a negyvenes éveinek elején járó nők között már 75 százalékos ez az arány – állítja Dagan Wells, az Oxford Egyetem munkatársa. A probléma az, hogy sok kóros embrió mikroszkóp alatt abszolút normálisnak néz ki.

Az eljárás Connor esetében a következőképpen nézett ki: hét darab, mindössze ötnapos embrióból néhány sejtet kivettek, majd kivonták a DNS-üket. Ezután ezeket a mintákat összehasonlították egészséges sejtek mintáival, hogy megállapítsák, melyik sejt tartalmazott egészséges és melyik hibás géneket. A hétből három embriót találtak tökéletesen egészségesnek, ebből a háromból egyet ültettek be. Így született meg Connor, akinél maximálni szerették volna a sikeres gyerekáldás esélyét.

Ez a módszer a tudományos jelentősége mellett ismét felhívja a figyelmet a genetikai információkkal való manipulálás lehetőségére. Ez év elején holland kutatók arról publikáltak, hogy egy DNS-minta alapján megmondható a mintaadó hajának és szemének a színe – ennek a kriminalisztikai eljárásoknál van jelentősége, amikor ismeretlen elkövetőt kell megtalálni. Ugyanez a csoport most arra törekszik, hogy DNS-minta alapján az ismeretlen tulajdonos arcvonásait is rekonstruálni tudják. Manfred Kayser, a rotterdami Erasmus Kutatóközpont professzora a New Scientist folyóiratnak azt mondta, tesztjeik egyre érzékenyebbek, azonban az a tény, hogy valami tudományosan és műszakilag lehetséges, nem feltétlenül jelenti azt, hogy meg is kell tenni – olvasható a nol.hu-n.