hirdetés
2024. november. 05., kedd - Imre.
hirdetés
hirdetés

Lehet kockázati csoportos tüdőszűrés?

A hazi tüdőrákszűrő programról a Világgazdaság közli Kovács Gábor, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosának, és Kerpel-Fronius Anna, az intézet Radiológiai Osztályának főorvosának írását.

Ismert tény, hogy Magyarország világelső a tüdőrák-halálozás terén. Évente csaknem kilencezren halnak meg ebben a ma még kevéssé gyógyítható betegségben. Az ötéves túlélés aránya 15-17 százalék, s a mind hatékonyabb gyógyszeres és sugárterápiás kezelési lehetőségek ellenére is a gyógyulás reális esélyét a korai stádiumban történő reszekciós műtét jelenti. Sajnos a daganat sokáig fájdalommentesen nő, mire tüneteket okoz, az esetek nagy részében már nem operálható. Világviszonylatban is csupán 20-23 százalékos az operabilitási ráta, nálunk a késői felfedezés miatt csupán 17 százalékos.

A szűrés célja, hogy olyan korai stádiumban fedezzük fel a tüdőrákokat, amikor még nagyobb arányban alkalmazható a műtéti megoldás.

Mivel a dohányosok száma sajnálatosan magas, egy általánosan bevezetendő szűrőprogram túl nagy terhet róna az egészségügyi ellátórendszerre. Az is fontos szempont, hogy akiknél minimális e betegség kockázata, azokat fölösleges évente sugárterhelésnek kitenni. Ezért különböző kutatások arra törekszenek, hogy a dohányosokon belül is meghatározzák a fokozottabb kockázatú alcsoportokat. Hazai kutatások során bebizonyosodott, hogy a dohányos és a COPD-s betegek tüdőrák-gyakorisága 13-szoros a lakosság egészéhez viszonyítva. Az Országos Korányi Pulmonoló­giai Intézetben HUNCHEST néven indítottuk el a hazai tüdőrákszűrő programot. 50 és 79 év közöttieket szűrünk függetlenül attól, hogy dohányoznak-e vagy sem, egészségesek-e, vagy van-e valamilyen (nem daganatos) betegségük. Azt a célcsoportot keressük, amelyben a hazánkban majdan bevezetendő rizikócsoportos tüdőrákszűrés szakmailag megfelelő eredményt adhat és költséghatékony is lehet. 2017 végéig mintegy ezer szűrővizsgálatot végeztünk el. Tíz esetben diagnosztizáltunk tüdőrákot (1,0%), közülük kilencben operálható volt az elváltozás (90%). Európában a belga és a holland vizsgálat 0,9 százalékban emelt ki ténylegesen tüdőrákos betegeket. Ez azt jelzi, hogy az alacsony számok ellenére reális találati arányt értünk el.

A programunk első eredményei biztatók, joggal feltételezzük, hogy a vizsgálat befejezését követő elemzések nyomán hazánk is bevezeti a kockázati csoportos LDCT tüdőrákszűrést.
 
Előzetes számításaink szerint az 50 és 79 éves kor közötti és 20 csomag/évnél magasabb dohányzási anamnézisű magyarok száma hatszázezer lehet. Egy ilyen esetben reális, 50 százalékos várható részvétel esetén ez évi háromszázezer LDCT szűrővizsgálatot jelentene. Ha magasabb dohányzási küszöböt választunk, vagy a COPD betegséget is figyelembe vesszük, akkor szűkebb lesz a vizsgálandó csoport, s magasabb a kiemelési arány. A hazánkban meglévő CT-berendezések jelentős része csupán egy műszakban dolgozik, így különösebb eszköztelepítés nélkül, a kapacitások és a finanszírozás kiterjesztése révén is megoldható lenne a szűrővizsgálatok elvégzése.
 
(forrás: Világgazdaság)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés