Gyógyítás
Központi idegrendszeri hatású gyógynövények
2009. december 04. 12:13
A gyógyítás, így a központi idegrendszer befolyásolásának eszközei évszázadokon át főként növényi eredetűek voltak. A szintetikus gyógyszergyártás térhódításával párhuzamosan a növényi termékek jelentősége, piaci súlya csökkent, és bizonyos indikációs területeken gyakorlatilag eltűntek a terápiás eszköztárból.
Bár a szintetikus szedatohipnotikumok, anxiolitikumok zöme az előny/kockázat-elemzésben hatásossága révén felülmúlja a növényi szereket, a fitoterapeutikumok kisebb súllyal bár, de piacon maradtak. Az elmúlt évtizedek kutatási eredményei a hagyományosan alkalmazott fontosabb gyógynövények hatásosságához újabb bizonyítékokat szolgáltattak, és irányt mutattak a készítmények racionális alkalmazását illetően.
Több gyógynövény hatásmechanizmusa ma már meglehetősen pontosan ismert. A hazánkban is számos termék alapjául szolgáló macskagyökér GABA-erg és GABA-szintet növelő hatása megmagyarázza a növény klinikailag is bizonyított hatásosságát. A kellemes illatú levendula pedig nemcsak illatszerként, molyriasztóként hasznos, hanem humán vizsgálatokban is igazolták feszültségoldó hatását. Érdekesség, hogy a hatás az olaj belégzése esetén is kialakul, mivel a lipofil, a vér–agy gáton könnyen átjutó hatóanyagok az agyszövetben feldúsulva fejtik ki GABA-agonista hatásukat. Más növények, például a komló és a citromfű hatóanyagai, hatásmódja kevésbé feltárt, klinikai hatásosságukról viszont több bizonyíték rendelkezésre áll.
A növényi készítmények zöme esetén nem várható a szintetikumokra jellemző markáns és gyors hatás. Ennek részben a hatóanyagok alacsonyabb specifikus aktivitása, részben pedig a hatás kialakulásának módja az oka. A nyugtató hatású növényekben található bioaktív vegyületek GABA-affinitása ugyanis elmarad a gyógyszerhatóanyagokétól, ha pedig a hatás a GABA szintjének emelésén alapul, a neurotranszmitter szintjének lassú növekedésével párhuzamosan fokozódik a hatásosság.
Ebből következően a szintetikus nyugtatók, altatók és a gyógynövények indikációs területe részben eltér. Növényi szereket krónikus panaszok esetén célszerű alkalmazni, míg a szintetikumok egyszeri adagolás esetén is jó hatásfokot biztosítanak. Eredményesen használhatók a gyógynövények a jelentős betegcsoportot érintő időskori krónikus alvászavarban, mert bár hatásuk lassabban alakul ki, hosszú távú, eredményes és kockázatmentes kezelést tesznek lehetővé. Akut esetben (repülőút utáni álmatlanság, emocionális stressz okozta szorongás stb.) azonban indokoltabb szintetikus szereket adni, mivel ezek gyorsabban és erőteljesebben fejtik ki hatásukat.
A magyar piacon számos megbízható, jó minőségű, gyógyszerként vagy gyógytermékként forgalmazott növényi eredetű nyugtató kapható. Leggyakoribb összetevőik a macskagyökér és a komló, de számos készítményben található citromfű, golgotavirág, vagy ezek kivonata. A gyógynövény-kapszulák és -tabletták mellett gyógyteák közül is válogathatunk. Ez utóbbiak határozott előnye, hogy alkalmazásuk módja fokozza az elvárt hatást, ugyanis a teakészítés és - ivás rituáléja önmagában is oldja a feszültséget.
Némileg abszurdnak tűnhet, hogy élelmiszerként is forgalomban vannak nyugtató hatású készítmények, de az igazi kockázatot az jelenti, hogy ez a termékkategória a minőségi standardok és az ellenőrzés hiánya miatt meglehetősen tarka képet mutat. A terápiás dózist tartalmazó termékek mellett több készítmény aluldozírozott, így ezeknél a várt hatás még hosszú távú alkalmazás esetén sem jelentkezik. Ennél is veszélyesebbek lehetnek azok a készítmények, amelyek a feltüntetett növényi komponensek mellett ismeretlen szennyezőket vagy szándékosan hozzáadott farmakonokat, például benzodiazepineket tartalmaznak. Mindez nem fikció – az elmúlt években, jóllehet, nem Magyarországon, de erre is volt példa.
Forrás: Medical Tribune
