Gyógyítás
Kötelezővé tennék a körülmetélést az Egyesült Államokban
Az amerikai közegészségügyi szakemberek a körülmetélés általánossá tételét fontolgatják a HIV-fertőzések elleni harcban, de máris fellángoltak a viták az ötlet hívei és ellenzői között.
Az ötletgazdák azt javasolják, hogy minden fiú csecsemőnél rutin módon történjen meg a körülmetélés, melyre eddig csak a szülők kifejezett kérésére, egészségügyi vagy vallási okból került sor. Az újítástól azt remélik, hogy sikerül visszaszorítani az Egyesült Államokban is egyre nagyobb egészségügyi problémát jelentő HIV-fertőzések számát. Ennek alátámasztására többek között egy ausztráliai tanulmányt idéznek, mely szerint a betegség átvitelének elsődleges célpontjai a fityma belső felszínén elhelyezkedő Langerhans-sejtek, és a körülmetélés során éppen ezek kerülnek eltávolításra.
A The New York Times ezzel foglalkozó cikke megszólaltatja ugyanakkor a tervezet ellenzőit is, akik szerint a kötelező körülmetélés nem hozna olyan mértékű javulást a HIV-fertőzések terén, mint ahogyan azt a módszer hívei állítják. Utóbbiak ugyanis olyan afrikai felmérések adataival igyekeznek alátámasztani álláspontjukat, melyek szerint a körülmetélés nagyjából felére csökkentette a HIV-infekció előfordulását olyan heteroszexuális férfiak körében, akik a női partnerek fertőzöttsége miatt különösen ki vannak téve a megbetegedés veszélyének. Ezzel kapcsolatban azonban az ellenzők arra figyelmeztetnek, hogy az Egyesült Államokban már jelenleg is igen nagy a körülmetélt férfiak aránya (a közegészségügyi szakemberek némelyike 80 százalékos arányt is emleget!), ezért csak kisebb járulékos haszon várható a beavatkozás általánossá tételétől. Kitérnek arra is, hogy az afrikai tapasztalatok nem hasznosíthatók egy az egyben az amerikai férfiakra, hiszen alapvető különbségek vannak a két földrajzi régió körülményeiben. Ezek egyik legfontosabbika, hogy míg Afrikában leginkább a heteroszexuális férfiakat fenyegeti a fertőzés, addig Amerikában túlnyomórészt a homoszexuális férfiak betegsége, e speciális csoporttal kapcsolatban pedig nem rendelkezünk elegendő bizonyítékkal a körülmetélés preventív hatásairól.
Emellett nyomatékosan esnek latba a kötelező körülmetéléssel szemben az etikai szempontok is, nevezetesen igen aggályosnak tartják, hogy egy olyan visszafordíthatatlan csonkoló műtét történjen az érintett – vagyis az újszülött – megkérdezése nélkül, melynek egészségi haszna egyelőre erősen kérdéses.
A kérdés megvitatására kitűnő alkalmat teremtett a HIV-fertőzés megelőzésével foglalkozó tudományos konferencia, melyre augusztus végén került sor Atlantában. Talán nem véletlen, hogy ugyanezt az időpontot és helyszínt választotta a kötelező körülmetélés elleni tiltakozáshoz az elképzelést kezdettől fogva támadó Intact America nevű szervezet is, mely honlapján a legkülönfélébb érveket teszi közzé a körülmetélés ellen, sőt azt is megkérdőjelezi, hogy lenne egyáltalán kapcsolat a beavatkozás és a HIV-fertőzések gyakorisága között.
Dr. Simonfalvi Ildikó