Kevesebb jár a vérplazmáért, kevesebb a donor
2017 elején egy kormányrendelet drasztikusan csökkentette a vérplazma-adományozáskor kapható pénzösszeg mértékét, írja az Index. A piac valamennyi szereplőjét meglepetésként érte a változtatás, amelynek hatásai az azóta eltelt két évben is érzékelhetőek: elégedetlenség, plazmahiány, rendszert kijátszó donorok, mindent bevető központok.
A vérplazmaadásért pár éve még helyszíntől függően 8-10 ezer forintot lehetett kapni, azonban a 2017. január 5-én hatályba lépő egészségügyi salátarendelet felforgatta a piacot: a donornak biztosított kalóriapótlás és a rendelkezésre állásának ellentételezéseként juttatott vagyoni érték az adott évben meghatározott minimálbér alapján alkalmazott órabér ötszörösének mértékéig terjedhet. Ez jelenleg 4375 forint. Az Emberi Erőforrások Minisztérium hivatalos magyarázata akkoriban így szólt: „A 3/2005 EüM-rendelet előírása, hogy a donáció önkéntes legyen, külső kényszertől, anyagi ösztönzőktől mentes. Kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy az önkéntes véradásokért olyan juttatás kerüljön megállapításra, mely nem kizárólag anyagi ösztönző erővel bír, hanem a belső motivációkra is hat, a donorok megbecsülését hangsúlyozza, fontosságérzetét erősíti. A vér- és plazmaadások biztonságának megteremtésén túl egy közösség, egy ország sikerét döntően befolyásolja az egymás iránt érzett felelősségünk.(...) Az intézkedéssel a kormány célja az, hogy a teljes véradók száma növekedjen.”
A hirtelen meghozott rendelet nagy port kavart, a donorok kifogásolták többek között azt, hogy máshol Európában nincs korlátozva a vérplazma-adásért járó összeg az állam által. Nem kell messzire mennünk, az osztrák fővárosban akár 60 eurót (azaz akár 19 ezer forintnak megfelelő összeget) is zsebre tehetünk egy donáció alkalmával. Azonban nem csak a donorokat, a vállalatokat is meglepetésként érte a változás. Dr. Komlódi Gabriella, a vérplazmaadással foglalkozó Kedsplazma Magyarország igazgatója akkor az Indexnek azt mondta, hogy eredetileg több pénzről lett volna szó. Dr. Komlódi az Emmi honlapján már előzetesen látta a tervezetet, de abban még nem az ötszörös szorzó szerepelt, hanem hétszeres. Arra nem számítottak, hogy tovább szigorítanak rajta, így vannak cégek, amelyek elnézést és türelmet kértek a donortokól.
„Sok plazmadonort feldühített ez a tisztességtelen rendelet. Nagy visszahangja volt a csoportban, virtuálisan még petíciót is indítottunk és aláírásokat gyűjtöttünk” – emlékszik vissza a Vérplazma adók közösségének egy oszlopos tagja. Szerinte a rendelet igazságtalan és szabadpiac ellenes, amely hatására a megélhetési donorok, akiknek nagy szüksége volt erre a havi pár tízezer forint pluszra, elkezdtek több különböző céghez is járni, kockáztatva ezzel az egészségüket. Azonban fontosnak tartotta megemlíteni azt is, hogy azok körében, akiket tényleg a jószándék és a segíteni akarás vezérelt, nem változott a donációs hajlam, ugyanúgy eljárnak akár évente 45-ször is.
„Szinte mi is ugyanezeket a tendenciákat figyeltük meg a donorok körében ” – magyarázza dr. Török Ildikó, a Plazmaszolgálat Kft. vezető főorvosa. „Továbbá kevesebb lett a donor a rendelet bevezetése óta, amely sajnálatos, mert nem csak az országban, de az egész világon hiány van a vérplazmából gyártott gyógyszerekből.
