Kalifornia esete a marihuánával

Humboldt járás messze nyúló zöldellő hegyvidéke a híres smaragd háromszög szívében található: ez az amerikai nyugati part legfőbb kender-központja. A szervezett bandák minden lehetőséget felhasználnak a nagybani termesztésre – a szabadban, eldugott völgyek mélyén, hangárokban, külvárosi villákban és még belvárosi, elsötétített ablakú lakásokban is. A csinos tengerparti Arcatában mindenütt jelen van a növény. A marihuánás cigarettáért, a jointért rajongók „ünnepeket” szerveznek a parkokban, a településen három üzlet is forgalmaz a kender termesztésére és feldolgozására szolgáló felszerelést. A főtéren a munkanélküliek türelmesen várják, hogy terepjáróján feltűnjön egy termesztő, és felfogadja őket. A városkában négy olyan gyógyszertár található, ahol legálisan árulják a „gyógyászati célokat szolgáló” marihuánát.
 
A déli államban élvezeti cikként a kender be van tiltva: akinél kis mennyiséget találnak, az bírságot fizet, a nagykereskedőkre börtön vár. Ám 1996-ban egy népszavazáson jóváhagyták orvosi alkalmazását, ez volt az úgynevezett 215. számú kezdeményezés – azóta „gyógyászati indokú” birtoklása legálisnak számít. Ha az orvos úgy találja, hogy páciensének fájdalmait vagy krónikus betegségből eredő aggodalmait enyhítheti a marihuána, felírhat neki napi egy-két jointot vagy süteménybe sütött kendervirágot. A recepttel felfegyverkezve az illető kiválthatja hatósági kártyáját, amely felhatalmazza, hogy személyes használatra marihuánát birtokoljon.
 
Specializált orvosi rendelők egész Kaliforniában futószalagon gyártják – egyenként 100–200 dollár ellenében – az ilyen recepteket. Ma 300 ezer kaliforniai rendelkezik marihuánakártyával.
 
Van, aki maga termeszti a növényt, mások vállalkozóhoz fordulnak, aki ily módon többek számára, de törvényesen növeszti a kendert. A vállalkozó a maga részéről farmerre bízhatja a tényleges munkát, ő maga pedig marihuánapatikát is nyithat. Másutt közösségben élő csoportok bérelnek földet és kollektív gazdaságban kultiválják a növényt. A termés egy részét ingyen szétosztják a kártyával rendelkező páciensek között, a többit eladják a feketepiacon.

Több mint ötszáz marihuánát árusító gyógyszertár működik Kaliforniában, főleg a demokrata párti vezetésű városokban. Egyesek ténylegesen beteggondozással foglalkoznak, mások a marihuána legalizálásáért küzdő szervezetek kirakatai, ismét mások egyszerűen kereskedelmi vállalkozások. A konzervatív vezetésű városok hatóságai mindent elkövetnek, hogy megakadályozzák az ilyen létesítmények betelepedését. Egymást érik a perek mindkét oldalról, a kender hívei beperelik a városi hatóságokat és viszont. A helyzetet bonyolítja, hogy a szövetségi kormány nem ismeri el a 215-ös kezdeményezés hatályát, és időről időre lecsap a „gyógyászati” forgalmazókra.
   
A legalizálás előnyei

Arcatában a Patient Resource gyógyszerelosztót energikus üzletasszony vezeti. Az ügyfelek sorban állnak a pénztár előtt, katalógusból választják ki az általuk kedvelt változatot, és 30–40 dollárt fizetnek a 3,5 grammos tasakért. Az üzlet háta mögött egy nagy melegházban több mint ezer növényt termesztenek lámpafénynél és cseppöntözéssel. Az emeleten palánták ezrei várják, hogy földbe kerüljenek. A számítógép által szabályozott rendszerben tíznaponta gyűjtik be a termést – egész évben.

Az áttekinthetetlen helyzetben a helyi hatóságok próbálnak valamilyen megoldást keresni. Paul Gallegos kerületi ügyész továbbra is üldözi a drogcsempészeket. Mindazonáltal arra a következtetésre jutott, hogy jobb lenne legalizálni a marihuánát. „Legyen előállítása teljesen törvényes, és a hatóság ellenőrizhesse termelését. Önmagában a kender nem veszélyezteti a közbiztonságot, csak oktatási és egészségügyi problémákat okoz” – érvel. – „Ugyanakkor a betarthatatlan törvények aláássák az állam tekintélyét, az igazságszolgáltatás komédiává válik, és a lakosság semmibe veszi az intézményeket”.

Véleménye szerint, ha teljesen legalizálnák a marihuánát, összeomlana a magas árakon alapuló piaca, a csempészek munkanélkülivé válnának. „A törvényesítést csak két csoport ellenzi igazán: a rendfenntartó erők, mert vérükké vált a küzdelem, és a dílerek, méghozzá gazdasági okokból” – hangsúlyozza az ügyész.

A marihuána forgalmazása bizonyos jólétet teremt a körzetben, amelyet a halászat és az erdőgazdaság válsága súlyosan érintett. Sacramentóban, az állam fővárosában a kenderpárti politikusok erre is hivatkozva lendültek támadásba. Tom Ammiano demokrata párti képviselő törvényjavaslatot nyújtott be a növény legalizálására, rámutatva, hogy a marihuána 14–15 milliárd dolláros piacot képvisel az államban, és ha forgalmazását az alkoholhoz hasonlóan adóztatnák, az évi másfél milliárd dolláros bevételt hozna. Arnold Schwarzenegger, az állam republikánus kormányzója kijelentette, hogy kész tárgyalni erről a kényes témáról a törvényhozás mindkét házában többségben lévő demokrata pártiakkal.
 
A YouTube videomegosztó portálon látható egy, még az 1970-es években készült kisfilm, amelyen Schwarzenegger karosszékben elnyúlva, széles mosollyal füstöl el egy jointot. Ammiano szerint az Obama-kormányzat nem támogatja ugyan a legalizálást, de rugalmasabb a kérdésben. Eric Holder igazságügy-miniszter bejelentette, hogy a szövetségi rendőrség nem fogja zaklatni a törvénytisztelő gyógyszerárusító helyeket.
 
Arra az esetre, ha Ammiano javaslatát elutasítanák, a marihuána kaliforniai hívei népszavazást kívánnak szervezni a témáról – 2010 novemberében.

MTI