Hatásosnak bizonyul a vérplazmakezelés
Már nyolcvannyolc betegen végezték el a terápiát Magyarországon – mondta Lacza Zsombor kutatásvezető a Magyar Hírlapnak.
– A hírekben egy indiai kutatás alapján azt hallhattuk, hogy mégsem hatásos a vérplazmás kezelés. Mi az igazság?
– Részletesen kielemeztem azt a kutatást. Leírták, hogy a plazma még az ő betegeiknél is az elvárt hatékonyságot mutatta. Akik a plazmát kapták, gyorsabban lettek vírusnegatívak. Azonban ebben a vizsgálatban ez nem volt elég ahhoz, hogy a halálozást csökkentse. Ennek több oka lehet. Valószínűleg olyan betegeket is kezeltek, akik későn kapták a terápiát. Tehát minél korábban alkalmazzuk, annál jobb.
– Ennek a tanulmánynak milyen hatása lehet a hazai kezelésekre?
– Nem fog megszűnni nálunk ez a fajta kezelés. Mi is olvassuk a szakirodalmat, elég sok adat jön ki. Rendszeresen pontosítjuk a protokollt.
– Mennyire hatásos a vérplazmás kezelés?
– Nehéz erre röviden válaszolni. Egy nagy amerikai vizsgálatban azt tapasztalták húszezer plazmaadás után, hogy amennyiben magas ellenanyag-tartalmú plazmát kapott a beteg a kórházba kerülés után három napon belül, akkor az átlagos, 13,5 százalék körüli halálozási arány kilenc százalékra csökkent. Ez 30-35 százalékos javulást jelent.
(...)
– Miért lehet hatásos a vérplazmakezelés?– A hatásmechanizmusa kettős. Egyrészt közvetlenül irtja a vírust, tehát semlegesíti. Nyilván olyannak kell adni, akinek a fő problémája az, hogy a vírusok szaporodó fázisban vannak a szervezetében, nem pedig a tüdőgyulladás hosszú távú következményeivel küzd. A másik, amikor valakinek hirtelen rosszabbodik az állapota, amikor az immunrendszere túlreagálja a vírust. Mind a kettő arra utal, hogy akkor kell adni, amikor még fertőző a beteg, és súlyosbodik az állapota.
(...)
– Mik a visszajelzések?– Az orvosok visszajelzései alapján láthatóan másnapra javul a betegek állapota egy-egy kezelés után. A gyulladásos paramétereik csökkennek. A plazma ad egy lökést a jó irányba, ez sok embernek segít abban, hogy megússza a lélegeztetőgépre kerülést.
– Sokan akár hónapokig is küzdenek mellékhatásokkal. Mennyi idő alatt lehet teljesen felépülni a betegségből?
– Maga a vírus nincs sokáig jelen a szervezetben. A betegek legnagyobb részében ez két-három hét, azoknál is, akik sokáig kórházban fekszenek. Ők sem konkrétan a vírussal küzdenek, hanem a vírus által elpusztított tüdőszövetek regenerációjával, ezért szorulnak hosszas lélegeztetésre. Visszahívtunk telefonon száznegyven olyan donort, akik az első hullámban jelentkeztek. Negyvenkét százalékuknak maradandó panaszaik vannak, jellemzően nehéz légzés, hőemelkedés, ízérzékelés- és szaglásvesztés, fáradékonyság akár hónapokig is.
– Csak annak van megfelelő vérplazmája, aki tünetekkel esett át a betegségen?– Nem. Látunk olyanokat, akiknek szinte semmi tünetük nem volt, mégis nagyon erős az ellenanyagszintjük, és olyanokat is, akiknek nagyon erős tüneteik voltak, de pár héttel később semmi ellenanyag nincs a szervezetükben.
