Gondoljanak a laphám rákra!

A fej és  a nyak területén előforduló rosszindulatú daganatok közel 90%-a a szájüreg,  a garat és a gége nyálkahártyáján alakul ki, általában előrehaladott stádiumban kerül felismerésre, és a betegek  öt éves túlélése  nem haladja meg az 50%-ot – írják közleményükben. A késői felismerésnek két oka van: egyrészt az, hogy mind  a betegek, mind az első ellátást végző  orvosok sokáig figyelmen kívül hagyják a látszólag jelentéktelen korai tüneteket és nem gondolnak daganatra, a másik ok pedig az, hogy a daganatok egy része gyorsan növekszik.  Magyarországon a férfiak harmadik leggyakoribb daganatos haláloka a fej-nyak rák, és több mint két évtizede  mind férfiak, mind nők tekintetében a 100000 lakosra eső fej-nyak rák halálozás hazákban a legmagasabb a világ statisztikákat szolgáltató országai között.

Egy évvel ezelőtt New Yorkban az IFHNOS fej-nyak rák világkongresszusán 53 ország szakembereinek részvételével döntés született arról, hogy 2015. július 27-ét a fej-nyak rák elleni küzdelem világnapjává nyilvánítsák. Szükségesnek látták mind a társadalom, mind az egészségügy résztvevői, mind az egészségpolitika irányítói figyelmét felhívni, hogy a fej-nyaki laphám rák kiváltó okai (mint a dohányzás, alkoholfogyasztás, bételdió-rágás, HPV-fertőzés) a társadalom és az egyén számára is súlyos terhek forrásai, ugyanakkor a betegség megelőzhető, illetve minél korábban fedezik fel, annál valószínűbben gyógyítható.  Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően sebészi, sugár- és gyógyszerterápiás módszerek kombinációjával ma már az előrehaladottabb esetek egy részében is elérhető a gyógyulás, amennyiben a kezelések a szakmai szabályoknak megfelelő koncepció szerint, megfelelő mennyiségben és minőségben   történnek.

Egyelőre azonban nem kellően hatékony a betegség korai tüneteinek felismerését célzó felvilágosítás sem: fájdalmatlan nyaki csomó megjelenése, seb a szájban, meglazult fogak, tartós torok- vagy nyelési fájdalom.

A korai felismerés érdekében a klinikum bármely területén dolgozó szakembernek gondolnia kellene fej-nyak rák lehetőségére a veszélyeztetett populáció tagjainak vizsgálatakor, különösen az említett korai tünetek észlelésekor.  Kiemelt szerepe van ebben a   háziorvosoknak, fül-orr-gégészeknek, fogorvosoknak és szájsebészeknek akikhez legnagyobb valószínűséggel kerülhetnek első panaszaikkal ezek a betegek. 

A már kialakult betegség gyógyítását speciális, a komplex onkológiai kezelést biztosító centrumokban szabadna csak végezni, ahol a kezelési tervet onkológiai szakbizottság állítja fel, melyben minden érintett szakma képviselője részt vesz – olvasható a közleményben.

A rosszindulatú ajak-, szájüreg- és garatdaganatok halálozási aránya 2012-ben