Forradalom a rákgyógyításban
Egyes kutatók meg vannak győződve arról, hogy hamarosan a fertőző betegségekhez hasonlóan lesz legyőzhető a rák, írja a 168 óra.
– Ma már tudjuk, hogy 25 ezer génünk van, és azt is, hogy ebből megközelítőleg 600 olyan, amelynek a hibája lehet felelős a daganatok kialakulásáért – mondja a lapnak Peták István kutatóorvos, az Oncompass igazgatója. – Ezeket ma minden betegnél meg lehet határozni. A génhibák kétféle módon támadhatók: az egyik az úgynevezett célzott terápia, amely kikapcsolja a hibás gént, illetve az általa kódolt hibás jelátviteli fehérjét. A másik lehetőség az immunrendszer azon képességének kihasználása, hogy képes felismerni a hibás gént, hibás fehérjét – mint idegen antigént –, és az azt termelő daganatot el tudja pusztítani.
Tavaly az amerikai James P. Allison és a japán Hondzso Taszaku azért kapott orvosi Nobel-díjat, mert rájöttek, hogy vannak olyan betegek, akiknek a daganatában lévő hibás géneket valóban felfedezi az immunrendszer, de maguk a tumorok olyan fehérjéket termelnek, amelyek azt üzenik az immunsejtnek, hogy „meg kell halnia”. Az érintett betegek esetében ezek a fehérjék felelősek azért, hogy az immunrendszer nem működik. Ma már ezen – az immunrendszert gátló – fehérjék ellen is vannak célzott kezelések. A terápia csak azon betegeknél hatásos, akiknek az immunrendszere képes felismerni a daganatot. Abban, hogy kiderüljön, az adott betegnél mekkora eséllyel fog hatni az immunterápia, a molekuláris diagnosztika nyújt segítséget. Ha csak egy-két gén hibája felelős a daganat kialakulásáért, akkor kisebb eséllyel lesz hatékony az immunterápia, viszont egy jól kiválasztott célzott kezelés különösen hatásos lehet. Azoknál a betegeknél viszont, akiknek az esetében sok génhiba együttesen hozta létre a daganatot, nehezebb egy célzott gyógyszerrel sikert elérni, de éppen ők azok, akiknél nagyobb eséllyel hatnak az immunterápiák.
– 2017-ben orvostörténeti jelentőségű eseménynek számított, hogy törzskönyvezték az első daganatellenes gyógyszert, amelyet bármilyen emberi daganat ellen be lehet vetni, ha a molekuláris diagnosztikai vizsgálat eredménye arra utal, hogy hatásos lehet. Ez a gyógyszer maga az immunterápia, amit bármilyen olyan emberi daganattal szemben lehet alkalmazni, ami szakkifejezéssel élve mikroszatellita instabil. Szerencsére ez a vizsgálat már Magyarországon is elérhető – folytatja Peták István. – Eddig azt próbáltuk meghatározni, hogy adott daganattípusban melyik terápia a leghatékonyabb. Ma már meg tudjuk határozni, hogy milyen molekuláris okok miatt alakult ki a daganat, és miért nem működik az immunválasz, vagyis a gyógyításban az okokra tudunk koncentrálni. Ezt az új kezelési módszert nevezzük precíziós onkológiának. Ugyanaz a forradalom zajlik most, mint a fertőző betegségeknél korábban, amikor felfedeztük, hogy többfajta szervben létrejövő gyulladásos betegség oka ugyanaz a baktérium vagy vírus lehet, és a kezelés kiválasztásának szempontja inkább a kiváltó kórokozó gyógyszerérzékenysége, mint a szerv vagy szövet, ahol a gyulladás kialakult. Az onkológiában is vannak már antibiotikumaink és vakcináink.
Peták István szerint a forradalom abban is jelentkezik, hogy amíg korábban egy évtized alatt összesen tíz-húsz új terápiát törzskönyveztek, az elmúlt öt évben 63-at, csak tavaly pedig 15-öt. 2003 óta hihetetlen mértékű a fejlődés, míg akkoriban például a tüdődaganatos betegek 5-10 százalékánál alkalmazhattak célzott kezelést, ma már e betegek 50 százaléka kaphat célzott vagy immunterápiát, teszi hozzá a kutató.
