Évtizednyi fájdalom, szégyen és elszigetelődés
A hidradenitisz szuppurativával élők akár 7-10 évig is keringhetnek az ellátórendszerben, mielőtt helyes diagnózist kapnak. Június 6-12-ig van a betegség világhete.
A hidradenitisz szuppurativa (krónikus verejtékmirigy-gyulladás, HS) körülbelül a népesség 1%-át érinti, de az érintettek rejtőzködő magatartása miatt az orvosok olyan kevés beteggel találkoznak, hogy a ritka betegségek közé sorolják a kórt. Jellemzően a húszas évek elején jelentkezik, a nőket gyakrabban érinti (két érintett férfira öt nő jut), a betegek egyharmadánál a családban volt már érintettség. A HS az egész szervezetet érintő gyulladásos, nem fertőző kórkép. Okát nem ismerik pontosan, de a szőrtüszők kóros működésére vezetik vissza.
A betegek rejtőzködésének oka a tünetekben keresendő: a HS a hónaljban, lágyéktájékon, a farpofák között, a comb ok belső oldalán és az emlők alatt lévő verejtékmirigyeknél jelentkezik. Enyhe formájában az érintett bőrterületen pattanásszerű apró göbök, mitesszerek vagy néhány ciszta figyelhető meg. Súlyosabb esetekben a gyulladt területeken gyakoriak a fájdalmas csomók és kelések, a kiújuló tályogokból pedig akár váladék is ürülhet, ami kellemetlen szag forrása lehet. A nyár ezért a betegek legnagyobb ellensége, mivel a kellemetlen szagok mellett a verejtékezés miatt csípő, égő fájdalmat is éreznek. A HS-ben kialakuló bőrelváltozások a fájdalom mellett igen sok más kellemetlenséggel és pszichés teherrel is járhatnak, ami rendszerint jelentős életminőség-romlást eredményez. Sokan elveszítik az állásukat a betegség miatt, de a magánéletre, párkapcsolatra is rányomja a bélyegét.
„Ugyan a tünetek nem feltétlenül súlyosbodnak az idő előrehaladtával, de az esetek egy részében kiújulhatnak, és ilyenkor van rá esély, hogy egyre súlyosabb formában jelennek meg. Emiatt óriási a korai diagnózis jelentősége, mert minél előbb kap megfelelő kezelést a beteg, annál enyhébb a betegség kimenetele. A hidradenitisz szuppurativa emiatt megköveteli a beteg és orvos közti őszinte, bizalmas kapcsolatot” – hangsúlyozza dr. Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának professzora.
Azonban a HS esetében jelenleg épp a korai diagnózis jelenti a legnagyobb kihívást: egy brit egészségügyi szaklap, a British Journal of Dermatology statisztikái szerint, míg rák esetében átlagosan két hét, IBD (gyulladásos bélbetegség) esetén 4 év, pikkelysömör esetén 5 év, addig HS esetén 7-10 év is eltelik az első tünetek megjelenésétől a helyes diagnózisig. Ennek oka, hogy ez egy nagyon összetett és nehezen felismerhető betegség, emiatt az érintettek sokszor klinikáról klinikára járnak hosszú éveken át. Ezalatt átlagosan 3-5 orvossal találkoznak és több, mint 17 alkalommal jelennek meg különböző rendeléseken.
A HS világhét célja, hogy felhívja a figyelmet erre az igen komoly problémára és a ma még nem gyógyítható, de kezelhető betegségre.
Részletek: www.hidradenitisz.hu