Eluralkodott a péntekdominancia a hazai szülészeteken
2023-ban 51 százalékkal több baba született pénteken, mint vasárnap. A Válasz Online utánajárt, miért igazodik a szülés a naptárhoz.
A győri kórház onkológia szakrendelésén elhelyezett kamera hat egészségügyi dolgozó, köztük az osztályvezető főorvos lebukását okozta, akik a tilalom ellenére fogadtak el hálapénzt a betegektől. Az üzletszerűen elkövetett vesztegetés miatti vádemelés rámutatott arra, hogy a hálapénz az 2021-ben történt betiltása óta is létezik. Szerencsére messze nem olyan arányban, mint korábban, de azért jelen van. Hat egészségügyi elleni vád az onkológián azért is elgondolkodtató, mert a daganatos betegek gyógyítása nem számított a kiemelkedő hálapénzes szakmák közé. Mi lehet akkor a szülészeteken? – kérdezhetik sokan. Korábban a legtöbb borítékot ott csúsztatták az orvosoknak a sebészet mellett.
A hálapénz megszüntetése történelmi fontosságú lépés, ami számos pozitív hatással jár. Ám nem pusztán azzal.
A hálapénzt kriminalizáló jogszabályok nem engedik, hogy a nők ugyanannál az orvosnál szüljenek, aki a magánpraxisában a terhességüket gondozta. Két kivétel van: ha éppen az az orvos ügyel az állami kórházban, illetve a sürgős szükség esete. (Nem fognak egy utolsó pillanatban beeső, kitolási szakban levő szülő nőhöz mást odahívni, ha éppen az ő orvosa szabad.)
Forrásaink azt jelezték: a választott orvos ügyelete lehet a megoldás. Ha erre időzítik a szülést, akkor – térítésmentesen – legálisan vezetheti a szülész az államiban a magánbetege szülését. Ám az időpontok egybeeséséhez vagy nagy szerencse kell. Vagy mesterséges beavatkozás. Például a szülés indítása vagy császármetszés alkalmazása.
Vajon ezek a szülő nők és az egészségügyiek körében terjengő pletykák, vagy valós és sokakat érintő jelenségek? Igyekeztünk adatokat segítségül hívni ennek ellenőrzéséhez, mert ha ez igaz, akkor éjjel és hétvégén – vagyis ügyeletben – arányaiban sokkal több gyereknek kellene születni, mint nappal és hétköznap. Magyarországon nem tudunk ilyen részletes szülési nyilvántartásról, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Demográfiai Évkönyve azt viszont nyilván tartja, mely napokon hány gyerek születik. (Fejlettebb adatszolgáltatású országokban az is kideríthető volna, hogy mely napszakban jönnek világra a kisbabák).
Próbaként megnéztük a legfrissebb, 2023-as adatokat, majd egybevetettük ezeket a 2019-es számokkal. (Az egészségügy 2020 és 2022 között járványüzemmódban dolgozott, jó néhány kórház csak fertőzött betegeket fogadott, ezért viszonyítási pontként gyakran a 2019-es esztendőt, az „utolsó békeévet” használják, és mi is ezt választottuk.)
Vizsgálódásunk során a péntekek közé soroltuk az ünnepnapok előtti utolsó munkanapot is. Például húsvétkor nem nagypénteket vettük figyelembe péntekként, mivel az is munkaszüneti nap, hanem a csütörtököt. Ha pedig augusztus 20. szerdára esett, akkor a keddi adatokat „kezeltük péntekként”. Az ünnepnapokra hétvégeként tekintettünk akkor is, ha a hét közepére estek, mert a szülészeteken a március 15-i nemzeti ünnepen vagy pünkösd hétfőn ugyanolyan ügyeleti szolgálat működik, mint hétvégén.
A kórházi pletykák alapján arra számítottunk tehát, hogy a hétvégék lesznek a szülészetek legforgalmasabb napjai, azonban ennek éppen ellenkezőjére bukkantunk. Akkora különbség van a hétvégi és a hétköznapi szülési számok között, hogy a KSH táblázatain egy idő után már ránézésre meg tudtuk mondani, az adott hónapban melyik napra esett szombat és vasárnap, de még a négynapos ünnepeket is. Drámaian kevesebb gyerek születik munkaszüneti és ünnepnapokon, mint a hétközben.
2023-ban a szülészetek legforgalmasabb napjának a péntek bizonyult. Összesen 56 hétvégét vagy ünnepnapot azonosítottunk, és ezek közül 18 esetben az előtte levő munkanapon születtek a legtöbben. Az adat olyan szembeötlő, hogy 2023-ban 51 százalékkal több kisgyerek jött a világra pénteken, mint vasárnap.
Azt hinnénk, hogy a szülés ősidők óta azonos ritmus alapján történik, de nem is tévedhetnénk nagyobbat. Az utóbbi években óriási változás zajlik ezen a téren. A hét napjai között a kórházi szülések tömegessé válásáig, a 20. század második feléig nem volt különbség, de azóta, hogy a nők már nem a bábáknál és otthon szülnek, megjelent a „hétvégehatás”.
Ugyanígy átalakult az is, hogy melyik hónapban születik a legtöbb gyerek. Bár ez nem tartozik a témánkhoz, de érdekes, hogy a dédszüleink, nagyszüleink korában a tavaszi hónapokban születtek a legtöbben, mert a fogantatás leggyakoribb időpontja a nyár volt. A kis lakásokba zsúfolódó párok a szabadban könnyebben találtak intim helyszínt, a legtöbb esküvőt nyáron tartották, és a nászéjszakának nagyobb jelentősége volt, mint ma. Nyárra nem esett az önmegtartóztatással együtt járó böjt sem.
Már régóta nem tavasszal születnek a legtöbben. Világszerte a forró nyarak egyik hatásának tudják be, hogy a hűvösebb időszakokban fogannak és emiatt nyáron születnek a gyerekek.
Több nyugati országban újabban szeptember végén tapasztalnak születési csúcsot, mert a karácsonyi-szilveszteri ünnepkör lett a legfőbb családtervezési időszak.
Visszatérve a hét napjai közötti különbségre, meghatározónak a császármetszések aránya bizonyul, ezt pedig onnan tudjuk, hogy az utóbbi években több nyugati országban visszaesés tapasztalható ezen a téren. A nem császármetszéses babák pedig jóval nagyobb arányban születnek hétvégén.
A tisztánlátást segíti, ha tudjuk, hogy kétféle császármetszés létezik. Az egyiknél a nőknek nincsenek szülési fájásai, mert ez egy előre eltervezett, programozott műtét, és adott időpontra hívják be a kismamát. A másik a sürgősségi császár, amikor a fájások közben olyan fenyegető jelet tapasztalnak, ami miatt a kisbaba műtéti úton való kiemelése mellett döntenek. Mindkettőnek megvan a maga létjogosultsága, összességében az Egészségügyi Világszervezet a szülések 15 százalékánál tartja indokoltnak ezt. Magyarországon viszont 42 százalék az arány.
A hét közbeni születési többlet zömét a programozott császármetszéssel történő, illetve a hormonális és más módszerekkel megindított szülések adják.
