2021. május. 13., csütörtök - Szervác, Imola.
hirdetés
hirdetés

Eljöhet az idő, amikor úgy megyünk pszichológushoz, mint fogorvoshoz

Egyre több magyar fordul mentálterapeutához poszt-Covid-szindróma miatt. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója elmondta az Indexnek, már érzékelik a betegek rohamát.

(...) Olyan közeli ismerőse van, aki a brit variánst kapta el, s megfigyelt rajta mentális változást?

Ismerősökből is van ilyen, és persze rengetegen jelentkeznek az ambulanciánkon is ilyen tünettel. Fáradékonyság, szorongás, depressziós tünetek, alvászavar, ezekkel találkozom leggyakrabban. A szakirodalom ezeknél súlyosabb tünetekről is beszámol. Az, hogy ez közvetlenül a betegség biológiai következménye vagy a járvány miatt megváltozott élethelyzet okozza, illetve ezek a tényezők milyen arányban vesznek részt a tünetek kialakításában, páciensenként változik. Az eddig összegzett orvosi tapasztalatok is multifaktoriálisként jellemzik őket. A vírusban az a legkiszámíthatóbb, hogy teljesen kiszámíthatatlanul működik. Emellett azzal jár, hogy az embert folyamatosan félelemben tartja, sőt, amikor elkapja, bizony az is felmerül benne, hogy belehalhat.

SZINTÉN EGÉSZEN KOMOLY FÉLELEMMEL JÁR, AMIKOR AZ EMBER SZERETNE LEVEGŐT VENNI, DE NEM TUD. VAGY HOGY KORÁBBAN SPORTOLT, DE MOST A LÉPCSŐN SE NAGYON MEHET FEL, MERT NEM TERHELHETI MAGÁT.

Ezeket az élményeket magukkal cipelik a fertőzésen átesettek, és mind-mind befolyásolják a mentális állapotukat.

Az Oxfordi Egyetem egyik oktatójának vezetésével készült egy tanulmány: 236 ezer, többségében amerikai állampolgárt vizsgáltak, aki átesett a fertőzésen, és 34 százalékuknál hat hónapon belül felléptek neurológiai rendellenességek. A WHO is elindított egy globális kutatást, mely azt vizsgálja, milyen pszichés állapotot okozott az embereknél a koronavírus. Magyarországon is indult hasonló feltárás?

Nem tudok olyan vizsgálatról, hogy pontosan mennyien, milyen típusú mentális poszt-Covid-tünetekkel élnek együtt idehaza.

Tervez ilyet a Magatartástudományi Intézet?

Mi nem a neurológiai részével foglalkozunk ennek a kérdéskörnek, hanem a pszichológiaival, s ahogy említettem, ez a betegség multifaktoriális, több kiváltó oka van.

Pszichiátriai betegségcunami várható a Covid-járvány után – írja oldalán a United for Global Mental Health, szakemberekre hivatkozva. Ezt öntől is hallottam egy webináriumon. Miről van szó?

Az ön által korábban említett vizsgálat egészen súlyos látleletet adott: a járvány kezdete óta a depresszió gyakorisága megháromszorozódott, a klinikai figyelmet igénylő szorongásos esetek száma pedig megduplázódott.

A depresszió már a pandémia előtt is második helyen állt a tartós munkaképesség-csökkenésért felelős összes betegség között, csak a szív- és érrendszeri megbetegedések előzték meg. Ha megháromszorozódott, akkor az önmagában egy mentáliszavar-cunami.

Ezt tetézik a családtagjukat, a megélhetésüket elvesztők pszichés problémái. Gondoljon csak bele, mit érezhet az, aki megszervezte a találkozót egy rokonával, aki megfertőződött, majd belehalt a betegségbe. Ő viszont megúszta. A bűntudat a gyász során is szinte mindig jelen van. Az embereknek elegük van abból, hogy a vírus fenekestül felforgatta az életüket, otthonról kell dolgozniuk, nem találkozhatnak a rokonaikkal, barátaikkal, össze vannak zárva másokkal hónapok óta. Az egész világ biztonságosságába vetett hitre mért óriási csapást a járvány. Ez főleg a jólétben, kiszámítható körülmények között élő európai, észak-amerikai társadalmakban okozott jelentős törést. Egyre többen gondolják úgy, hogy ezzel tartósan együtt kell majd élnünk, s az ehhez való alkalmazkodás szintén komoly stresszt okoz.

Pszichológus, pszichiáter kollégáival beszélgetve érzékelnek már valamit ebből a cunamiból?

Hogyne. Az intézet pszichoterápiás rendelőjében nagyjából 200 százalékon pörgünk, özönlenek a gyászolók, a megrendült emberek, a Covid miatt így vagy úgy terheket cipelő páciensek. De ugyanezt hallani más pszichoterápiás rendelőkben is. (...)

A teljes interjút ITT olvashatja

(forrás: Index)

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Változó, hogy egy adott életciklusban biológiailag mennyi testmozgásra van szükségünk ahhoz, hogy testileg és lelkileg is egészségesek maradhassunk. Az ausztrál egészségügyi minisztérium külön útmutatóban teszi közzé javaslatait az idősebb, 65 év feletti korosztály számára.

A május elsején hatályba lépő kormányrendeletben meghatározott szabályok nem az alapján osztják ketté a társadalmat, hogy van-e védettségük, hanem az alapján, hogy van-e védettségi igazolványuk.