Egyre több embernél bomlik fel a hormonháztartás egyensúlya

„Az endokrinológia a belső elválasztású mirigyek betegségeivel foglalkozik, de jelentősége messze túlmutat ezen, anyagcsere-problémákat is felölel. Mezősi Emese professzor az Indexnek feltárta, hogy a hormonok irányítják testünk szinte minden funkcióját. 

Az endokrin szó azt jelenti, hogy belső elválasztású mirigy, idetartozik az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékvese, a nemi mirigyek, a mellékpajzsmirigy és még nagyon sok egyéb hormontermelő sejtünk. 

Meglepő módon ma már a zsírszövetet is hormontermelő szervként tartják számon. Ha felborulnak ezek az érzékeny rendszerek, annak súlyos következményei lehetnek: hosszú távon jelentősen csökkenti életkilátásainkat, és természetesen egy alacsonyabb életminőséget is eredményez – figyelmeztetett a szakember, akivel közelebbről megnéztük, milyen veszélyek leselkednek a hormonrendszerünkre, azok milyen hatást fejtenek ki az egészségünkre, és hogyan küszöbölhetjük ki ezeket. 

Manapság egyre többször olvashatunk a „brain fog”, vagyis az „agyköd” jelenségéről, amikor úgy érezzük, mintha le lennénk tompulva, enerváltak vagyunk. Ennek okáról is kérdeztük a szakembert. Mezősi professzor megdöbbentő tényt tárt fel arról, hogyan kényszeríti szervezetünket a modern élet egy teljesen természetellenes működésre:

Az emberi szervezet nem tudott adaptálódni a rendkívül gyors technológiai, környezeti változáshoz. A Homo sapiens amikor még sok ezer évvel ezelőtt kialakult, akkor a napi átlagmozgás valószínűleg 30-40 kilométer körül lehetett, manapság pedig vannak, akik szinte a teljes napjukat inaktívan töltik – mutatott rá a modern élet egyik legnagyobb veszélyére. Manapság a javasolt heti testmozgás is csupán 150 perc, tehát óriási szakadék van aközött, amire a testünk optimalizálva lett, és amit megadunk neki.

Ha már a mozgáshiányról beszéltünk, adta magát, hogy a testsúlyproblémákra is kitérjünk, erre vajon hogyan hatnak a hormonok. A professzor leleplezte, miért annyira sikertelenek a fogyókúrák:

Az étvágyunkat alapvetően a hormonok határozzák meg. Agyunk egy ősi területe, a hipotalamusz rendelkezik egy elképzeléssel arról, hogy nekünk hány kilónak kéne lenni, és ha lefogyunk, ez a terület megpróbálja azt a korábbi súlyt visszaállítani – magyarázta a számunkra eddig teljesen ismeretlen koncepciót. Ellenünk dolgozik tehát ez az ősi agyterület, ami úgy tűnik, hogy jobban tudja, hogy milyen testsúlyban kellene lennünk, mint a többi szervünk. Ezenfelül megosztott még egy megdöbbentő tényt:  Az emberek csupán 5 százaléka képes hosszú távon megtartani a fogyás eredményét.

Egy-egy – úgymond – divatos extrém fogyókúrával rövid távon le lehet fogyni, de ezek az emberek sokszor még jobban visszahíznak, mint amennyit lefogytak – világított rá Mezősi professzor. Ezt hívjuk jojóeffektusnak, és a fogyás során nemcsak a zsírszövetből veszítünk, hanem az izomszövetből is, és amikor ezt gyorsan visszahízzuk, akkor a zsírszövetet hízzuk vissza. Ezekkel a fogyókúrákkal az izomszövetet részben zsírszövetre cseréljük, ami nyilvánvalóan nem lehet cél. Az elhízás jelenleg körülbelül 33 százalékát érinti a magyar lakosságnak, és a túlsúly még további jelentős százalékot képez, így összességében már közel 70 százaléka túlsúlyos vagy elhízott a magyar embereknek – világított rá. A betegeknek a szakember azt tanácsolja, hogy csak olyan életmódváltásba kezdjenek bele, amelyet hosszú távon tudnak folytatni. Tehát nem érdemes olyan diétát elkezdeni, amelyet egy hét után abba is hagyunk.