Egyes daganatok és a szívinfarktus kockázatát is növeli az elhízás
Néhány éven belül a halálozások kétharmadáért közvetve az elhízás, illetve a mozgásszegény életmód lesz felelős.
Magyarország mára Európa egyik legkövérebb nemzetévé vált, de világszinten is dobogós helyen áll. Az elhízás nagyon súlyos egészségügyi problémák kialakulásához vezet, illetve több halálos betegség kockázatát is jelentősen megnöveli, köztük például a szívinfarktusét, a trombózisét, a II. típusú cukorbetegségét vagy a stroke-ét.
Legjobb megelőzni a súlygyarapodást, hiszen minden plusz kilóval egyre nő a krónikus betegségek és szövődményeik veszélye és romlik az életminőség, ám egyre nehezebb megszabadulni a felszedett kilóktól.
A tartós és egészséges fogyás hosszú időt, odafigyelést és komoly kitartást igényel. A nagyon súlyos elhízás kezeléséhez pedig akár több szakember összehangolt segítségére is szükség lehet.
Háromszorosára nőtt az elhízottak aránya az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 1975 óta, és néhány éven belül a halálozások kétharmadáért is közvetve az elhízás, illetve a mozgásszegény életmód lesz felelős. Magyarországon a felnőtt lakosság több mint fele túlsúlyos, a harmada pedig elhízottnak számít. Ennek egyik oka a túlzott kalóriabevitel: aki minden nap csak 200 kalóriával többet fogyaszt el, mint amennyit felhasznál, egy év alatt 8 kilogramm lerakódott zsírral gyarapszik. Mi a különbség egészségügyi szempontból a túlsúly és az elhízás között? Mi az a testtömeg-index? Mennyi kalóriára van szüksége egy átlagos felnőttnek? Többek között ez is kiderül a Semmelweis Egyetem animációs, egészségmegőrző filmsorozatának második évadkezdő epizódjából.
Az animációs filmet a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatóságának filmes csapata készítette (animáció: Gál Bettina). Az elhízás szakmai lektora Karádi István, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinika professor emeritusa.
