Egy ideig még nem lélegezhetünk fel

A késő nyári, kora őszi időszak talán a legnehezebb az asztmában szenvedő több százezer honfitársunk számára: a levegőben magas koncentrációban jelenlévő pollenek, a viharokkal érkező pára és a megélénkülő széllökések által felkapott gombaspórák mind-mind hozzájárulhatnak állapotuk romlásához és az asztmás rohamok gyakoribb megjelenéséhez. Sokan ráadásul az allergiának tudják be tüneteiket, és nem tartják be megfelelően a krónikus betegség kezelésére vonatkozó orvosi utasításokat – ez pedig komoly veszélyekkel járhat. Tegyük tisztába: mi is pontosan az allergiás asztma, és miért fontos, hogy egész évben odafigyeljünk rá? Mire számíthatnak az asztmások a küszöbön álló újabb Covid-hullámban? Mucsi János tüdőgyógyász, a Légúti Betegek Országos Egyesületének (LEBE) elnöke foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat.

Az asztma egy minden 20. magyart érintő megbetegedés, mely sajnos nem gyógyítható, megfelelő terápiával viszont biztonságosan kontroll alatt tartható. Szerencsére ehhez ma már a technológiától is segítséget kaphatunk: a magyarul is elérhető asztmateszt.hu oldalon például könnyen ellenőrizhetjük, hogy a megfelelő terápiát követjük-e és ennek tudatában konzultálhatunk kezelőorvosunkkal. Az asztma gyakran igen változatos és időszakosan jelentkező tüneteit egyébként a hörgőnyálkahártya gyulladása és az ezzel járó duzzanat okozza, ami így a légutak szűkülésével jár együtt. A terheléses asztmánál a fizikai aktivitások (sport, lépcsőzés, cipekedés), az allergiás asztma esetében pedig a különböző allergének (pollenek, por, gombák) váltják ki leginkább a tüneteket. Nos, utóbbiakban nem lesz hiány a következő hetekben, leginkább a parlagfű és a fekete üröm koncentrációja lesz rendkívül magas, de a pázsitfűfélék, a lórom, az útifűfélék és a libatopfélék pollenjei és a gombaspórák is jelen lesznek a levegőben – sok-sok kellemetlen percet okozva több százezer honfitársunk számára, akár egészen az első fagyokig.

Asztma+allergia: amikor nem elég az orrspray

Egy tavalyi felmérés szerint a hazai 15-59 éves lakosság harmada vallja magát pollenallergiásnak, a jelenség tehát gyakorlatilag népbetegségnek számít a magyarok körében. Eközben a statisztikák szerint az asztmások közel kétharmada is allergiás valamilyen pollenre vagy poratkára – vagyis szép számmal vannak olyanok, akik allergiás asztmában szenvednek. Miért is fontos ezt tudni? A két elváltozás más-más terápiás hozzáállást igényel, hiszen míg az allergia esetében a konkrét allergén megtalálásán és a gyakran akár vény nélkül kapható gyógyszerek időszakos alkalmazásán van a hangsúly, addig az asztma hosszabb távú, következetes kezelési módokkal, a gyulladás tartós enyhítésével tartható kordában – vagyis az év minden napján, télen-nyáron oda kell rá figyelni.

Sajnos továbbra is kifejezetten aluldiagnosztizált idült légúti elváltozásnak számít az asztma hazánkban, mivel gyakran igen hosszan, akár évekig is panaszmentes lehet a beteg. Mindez oda vezet, hogy az asztmát sokan tévesztik össze a szezonális allergiával, vagy légúti fertőzésnek, „nyári influenzának” tartják, ha pedig tudják is, hogy asztmájuk van, elbagatellizálják és elhanyagolják a kezelést akkor, amikor nincsenek érezhető tüneteik, így például elmarad a zihálás, köhögés, mellkasi szorító érzés, légszomj, illetve sípoló vagy hörgő hanggal járó lélegzetvétel. Az asztmások számára a megfelelő gyógyszeres terápia beállítása és tartós alkalmazása kulcsfontosságú, ezzel ugyanis elkerülhető az állapotromlás és a szövődmények kialakulása is – hangsúlyozza Mucsi János tüdőgyógyász, a Légúti Betegek Országos Egyesületének (LEBE) elnöke.

Újra itt a Covid – hallgassunk az orvosunkra!

Az allergének mellett az asztmások számára fokozott fenyegetést jelentenek a bakteriális és vírusfertőzések is, hiszen a krónikusan gyulladt légutak ezekkel szemben is védtelenebbek. Az őszi időszak tehát emiatt is nehezített terep az asztmásoknak, ráadásul az is világosan látszik, hogy a koronavírus-járványtól sem szabadulunk meg egykönnyen. Félni nem érdemes, viszont fontos tudni, hogy az érzékeny, duzzadt légutakkal találkozó vírus könnyen okozhat kellemetlen és súlyos asztmás rohamokat, miközben a különböző akut légúti szövődmények kialakulásának veszélye is megnő – sajnos az eddigi tapasztalatok szerint az asztmás betegek jóval nagyobb eséllyel szorulnak kórházi kezelése a Covid-dal összefüggésben. Hogyan érdemes tehát készülni erre az időszakra?

Az asztmások esetében érdemes fokozottan figyelni a már megszokott megelőzési-védekezési módszerekre (kézmosás, maszk, távolságtartás), emellett itt különösen nagy szükség van a hatékony beteg-orvos együttműködésre. A mai modern terápiák szerencsére már a helyükön kezelik a pillanatnyi enyhülést hozó, inhalációs szteroidot NEM tartalmazó, rövid hatású rohamoldó készítményeket és nem javasolják túlzott használatukat. Ezek ugyanis hosszabb távon nem orvosolják a problémát, a kortikoszteroid tartalmú gyulladásgátlókat ÉS hörgőtágítót IS tartalmazó inhalációs terápiák viszont tartós segítséget nyújtanak az asztma kontrollálásában és a súlyosabb következmények elkerülésében. Az otthoni önellenőrzésre is van már lehetőség: az asztmateszt.hu oldalon a betegek kideríthetik, nem függnek-e túlzottan a rohamoldóktól, probléma esetén pedig azonnal szakorvosukhoz fordulhatnak, hogy együtt szabjanak új irányt a kezelésnek– teszi hozzá Mucsi János.