Daganatok elleni új rákterápia?
Az Origo szerint három vagy annál is több kezelésen átesett daganatos betegeken segített az AKT fehérje egy ritka mutációját célzó új daganatellenes szer, az ipatasertib.
A kísérleti szer hatását felmérő 2-es fázisú klinikai vizsgálatba 32, különböző fajta daganatokban szenvedő beteget vontak be. A daganatok közös jellemzője az volt, hogy növekedésük az AKT jelátviteli fehérje egy ritka mutációjához, az E17K aminosavcseréhez volt köthető, ezért a kutatók abban bíztak, hogy a több sikertelen kezelésen átesett betegeken a szájon át adható új AKT-gátló molekula, az ipatasertib esetleg hatékony lehet. Az NCI-MATCH néven futó vizsgálat eredményeit az EORTC, NCI és AACR rákkutató szervezetek által közösen rendezett barcelonai Molekuláris Célpontok és Rákterápeutikumok Szimpóziumán (Symposium on Molecular Targets and Cancer Therapeutics) mutatták be. Az előadásból az derült ki, hogy az ipatasertib klinikailag jelentős aktivitással bír ezekben a többszörösen előkezelt betegekben.
Az AKT1 gén E17K mutációját hordozó daganatokban az ipatasertibre adott objektív klinikai válasz 22%-os volt, vagyis a 32-ből 7 betegben a daganat zsugorodott. További 18 betegben (56%) pedig stabilizálni sikerült a betegséget, vagyis a tumor nem zsugorodott ugyan, de nem is nőtt" – összegezte Carolyn McCourt, a Washington Egyetem (St. Louis, Missouri, USA) nőgyógyászati onkológusa.
Az Egyesült Államokban zajló klinikai vizsgálatot az ECOG-ACRIN Rákkutatási Csoport vezeti a Nemzeti Rákkutató Intézettel (National Cancer Institute, NCI) és a Nemzeti Egészségügyi Intézethálózattal (National Institutes of Health) együttműködésben, az NCI Nemzeti Klinikai Vizsgálati Hálózata közreműködésével. Az NCI-MATCH klinikai vizsgálat 39 párhuzamosan futó klinikai karon (betegcsoporton és kezelési ágon) zajlik, és célja annak meghatározása, hogy a betegek milyen arányban adnak objektív – részleges vagy teljes – választ a kísérleti kezelésekre. Az előre lefektetett szabályok szerint a 16%-nál magasabb összesített válaszráta egy kísérleti karon azt jelzi, hogy az adott kezelés további, szélesebb körű klinikai kipróbálásra érdemes.
A most ismertetett klinikai kísérlet a második azon NCI-MATCH-vizsgálatok sorában, amelyek igazolják az AKT-gátlószerek klinikai aktivitását az AKT1 E17K mutációval rendelkező daganatos betegek körében.
A teljes információt ITT olvashatja
