Csontritkulás ellen, mellékhatások nélkül
A tradicionális kínai gyógyászatban használatos Vörösgyökerű zsálya lehet az osteoporosis, valamint az arthritis és egyes csontrákok mellékhatásmentes gyógyszere. Az American Society for Bone and Mineral Research szaklapjának cikke szerint a növény hatóanyagai csak a kollagénbontást akadályozzák, a cathepsin K egyéb működését nem blokkolják.
A Vörösgyökerű zsálya (Salvia miltiorrhiza) kivonata szelektíven blokkolja a cathepsin K nevű enzimet, ami a csontritkulás során bekövetkező kollagénbontás fő felelőse, így kulcsfontosságú szereplő lehet a csontritkulás mellékhatásmentes terápiájában, írja a University of British Columbia kutatóinak tanulmánya (An Ectosteric Inhibitor of Cathepsin K Inhibits Bone Resorption in Ovariectomized Mice; Journal of Bone and Mineral Research).
A vizsgálatot vezető Dieter Brömme nyilatkozata szerint az osteoporosis elleni szereket fejlesztő gyógyszergyártók vizsgálataikban az elmúlt években a cathepsin K blokkolására fókuszáltak, azonban ezek a vizsgálatok különböző mellékhatások – stroke, a bőr fibrózisa, kardiovaszkuláris események – miatt eddig mind elbuktak. A kanadai kutatók most (humán és egér sejteken, valamint egérmodellben vizsgálva) olyan módszert fedeztek fel, aminek révén a cathepsin K működédét lehetséges csak a csontszövetben akadályozni.
A kutatók korábbi vizsgálataira is építő eredmények szerint a Salvia miltiorrhiza kivonata, amit a kínai gyógyászatban Danshen-nek neveznek, és többek között csontbetegségek kezelésére is használnak, 35%-kal növeli a csontdenzitást, és a kollagénbontás akadályozásán kívül a multifunkcionális enzim egyéb működését akadályozza, így a többi cathepsin K blokkoló kísérleti szerrel ellentétben nem befolyásolja az osteoclastok metabolizmusát és az osteoclastogenezist sem. A Vörösgyökerű zsálya ezen szelektivitása magyarázhatja, hogy a csontdenzitás növelését vizsgálataik szerint mellékhatások kialakítása nélkül éri el, magyarázza Brömme.
A Salvia miltiorrhiza potenciálisan használható lehet számos egyéb csont- és porcbetegség kezelésében, így pl. az arthritis és bizonyos csonttumorok gyógyításában, teszik hozzá a kutatók.
Magyarországon az akkori Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) által működtetett Szakértő Testület 2012. április 4-én tett közzé egy Tudományos állásfoglalást, mely szerint a növény a szakirodalomban található adatok alapján (Journal of Medicinal Plants Research 2010., Journal of Clinical Pharmacology 2005., Kínai Gyógyszerkönyv 2005.) jól meghatározottnak tekinthető. A vele kapcsolatos egészségre vonatkozó állítás használatának feltétele az, hogy a napi adag 6 g szárított gyökérnek megfelelő mennyiséget tartalmazzon; napi 6 g szárított gyökérnek megfelelő bevitel biztonságosnak tekinthető, azonban kölcsönhatások kockázata miatt nem szedhető együtt a következő gyógyszerekkel: warfarin, szalicilátok, digoxin, diazepám.
Csupor Dezső, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának elnöke kiegészítése szerint "az OÉTI állásfoglalása, miszerint a vörösgyökerű zsálya jól meghatározottnak tekinthető, azt jelenti, jól definiált, hogy pontosan mely növény melyik részéről van szó. Az OÉTI a korábban tiltott növényt áttette a korlátozott dózisban alkalmazhatóak közé, maximális dózisaként 6 g-ot határozott meg. A hatásosságra, egészségre vonatkozó állítást az EFSA (European Food Safety Authority, Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) még nem értékelte."
