Az ember módszeresen felfegyverzi az ellenségeit
Az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok terjedésének következményeiről, s az ellenük bevethető eljárásokról ír a PharmaOnline szerzője.
- Előretört a clostridium difficile, a kórházi gyilkos
- Magas lázzal, izomfájdalmakkal támadt a hódmezővásárhelyi fertőzés
- Már Pécsett is széklettranszplantációval gyógyítják a clostridium-fertőzést
- A gyógyszerelési hibák kétharmada bizonyult jelentősnek
- Minden tizedik beteg kap valami nem kívántat a kórházban
A legyengült immunrendszerű betegekkel könnyebben végez egy-egy multirezisztens kórokozó, így értelemszerűen főleg a kórházakban találkoznak velük. A legutóbb nyilvánosságra hozott összesített adatok szerint 2011-ben 1239 halálesetet jelentettek ezekkel kapcsolatban.
A multirezisztens baktériumok közül legnagyobb számban a régebb óta ismert meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) okoz megbetegedést (évente körülbelül 800 regisztrált fertőzés) Magyarországon, az utóbbi években azonban a globális trendeknek megfelelően hazánkban is egyre inkább a Gram-negatív kórokozók – például a multirezisztens Acinetobacter baumanii, ismertebben MACI – előretörése jelent problémát. Az eddig „vésztartaléknak” hitt antibiotikumokkal szemben is – mint például a 3. generációs cephalosporinok – egyre nő a rezisztens baktériumok száma.
A rezisztencia növekedésének problémájára jó példa a Clostridium difficile okozta megbetegedések számának gyors emelkedése. A magyar kórházakból jelentett fertőzések száma 2012-re az évi 20-40 esetről több mint 4000-re nőtt mindössze néhány év alatt. A nagy számú megbetegedés hátterében a fluoroquinolon-rezisztens törzsek hazai megjelenése is állhat. A megnövekedett fluoroquinolonok fogyasztása révén szelektálódott kórokozó fő veszélye, hogy erőteljesebb toxintermelése révén nehezebben megszüntethető hasmenést okoz.
Ezek az adatok csak a diagnosztizált fertőzésekről adnak átfogó képet. A multirezisztens baktériumok azonban nem csak a kórház falai között élnek, csupán a kórházakon, mint végső ellátókon „csattan az ostor”. Az egészségügyi alapellátásban alkalmazott nagy mennyiségű antibiotikum, a felelőtlen állategészségügyi szokások és bármely személy („leendő beteg”) rossz antibiotikum-adherenciája, hiányos higiénés szokásai hozzájárulnak a globális méreteket öltő multirezisztens kórokozók terjedéséhez – olvasható a PharmaOnline cikkében.
