Alzheimer-kórban nem segítenek a sztatinok

Epidemiológiai adatok igazolják, hogy kapcsolat lehet a hypercholesterinaemia és az Alzheimer-kór között, ami alapján logikusnak látszott, hogy sztatinterápiával törekedjenek a demencia leggyakoribb okaként számon tartott betegség tüneteinek kivédésére. Az állatkísérletek jó okot adtak az előzetes derűlátásra, hiszen azt jelezték, hogy a koleszterinszint csökkentésével párhuzamosan lassult a tünetek megjelenése. A The Cochrane Library egyik legutóbbi számában közreadott legfrissebb eredmények azonban nem igazolják a várakozásokat.
A témával kapcsolatos két legnagyobb vizsgálat adatainak ismételt áttekintése azt jelezte, hogy a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából különösen veszélyeztetett időskorúaknak adagolt sztatinok nincsenek hatással az Alzheimer-kór előfordulására. A két véletlen besorolásos, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatban összesen több mint 26 ezren vettek részt Az elsőben (Medical Research Council/British Heart Foundation Heart Protection Study [HPS]) több mint 20 ezer személynek adagoltak simvastatint, és a résztvevőket öt éven át követték nyomon, míg a másikban (PROSPER) csaknem 6 ezren pravastatint kaptak, és az átlagos követési idő 3,2 hónap volt. Jóllehet a sztatinterápia nem hatott negatívan a kognitív működésekre, de a demencia gyakoriságában sem mutatkozott különbség a gyógyszerrel kezelt, illetve a placebocsoport között. (A kognitív működések esetleges romlása azért volt kritikus kérdés, mert a korábbi tanulmányok némelyike felvetette a sztatinok kedvezőtlen hatását, a mostani eredmények azonban nem igazolták ezt.)

Dr. Simonfalvi Ildikó