Agytréning

Az antipszichotikus gyógyszerek csak a hallucinációt szüntetik meg, a szociális életet és a munkaképességet leginkább érintő problémákon nem segítenek. A Schizophrenia Bulletin márciusi számában megjelent tanulmány szerint a tíz héten át tartó, ötven órás, számítógéppel segített kognitív tréning fél éven túl is megmaradó javulást eredményezett a szkizofrén betegek szótanulási és kognitív kontroll képességeiben. A Sophia Vinogradov munkacsoportja által végzett vizsgálat az USA-ban az elmúlt évtizedben egyre divatosabbá váló agy-fitnessz trendbe illeszkedik.
Az 1960-as években Joseph Altman kimutatta, hogy az emlős agyban keletkeznek új neuronok, majd ezt az ezredforduló tájékán Elizabeth Gould kétséget kizáróan bebizonyította. Ma már tudjuk, hogy új agysejtek nem csak a hippokampuszban, hanem az agykéregben is termelődnek, az agy edzése nem csak az új szinapszisok, hanem új agysejtek létrehozása révén is hasznos. Tudásunk az agy plaszticitásáról, átépíthetőségéről eddig főleg az öregkori agyi teljesítményromlás, illetve a gyerekkori figyelemhiányos zavarok terápiájában volt használatos, az új eredmények a szkizofrénia, a depresszió és a kényszerbetegségek kezelését fogják átalakítani.
Vinogradov a NewScientist ismeretterjesztő hetilapnak elmondta: munkájuk a szkizofrénia kezelésében azért jelent újdonságot, mert nem a magasabb szintű kognitív folyamatok javítására koncentráltak, hanem az azok alapját képező elemi képességeket fejlesztették. A tréning-szoftver alkalmazkodik a gyakorló aktuális képességeihez, és mindig a legnagyobb tanulási hatékonyságot biztosító 15 százalékos hibahatár környékén tartja a teljesítményt. Például azt kell megmondani, hogy két egymást követő hang közül melyik a magasabb, és ha az eredmény javul, a követési időtartam rövidül, illetve a hangfrekvencia közeledik egymáshoz. A továbbiakban a feladat nehezedik: a képernyőn megjelenik 34 négyzet, amelyekre kattinva megszólal egy egyszótagos szó, és ki kell választani az azonosakat. Ez már nem olyan egyszerű, gondoljunk arra, hogy például el kell különíteni a „még” szót a „vég”-től, még akkor is, ha az egyik torzítva hallatszik. Hasonló feladatokat lehet kidolgozni az elemi látásfolyamatok fejlesztésére is, például a szociális kapcsolatok alapját adó arcfelismerés terén. A pszichiáternő szerint elképzelhető, hogy már a pszichózis korai jeleit mutatók is kezelhetővé válnak. „Napjainkban a szkizofrénia terápiája olyan, mintha egy rákos betegnél megvárnánk az áttét kialakulását, és csak akkor kezelnénk” – teszi hozzá a San Francisco-i Veterans Affairs Medical Center kutatója.
A NewScientist cikke szerint a szkizofrénia kognitív tünetei sokkal zavaróbbak, mint a gyógyszerekkel elnyomható hallucinációk, de sajnos ezzel maguk az orvosok sincsenek tisztában, mivel az Amerikai Pszichiátriai Társaság hivatalos betegségkritériumai (DSM) között a kognitív tünetek még csak nem is szerepelnek.
A Schizophrenia Bulletin egy korábbi tanulmányában Bruce Wexler, a Yale Egyetem kutatója a szkizofrénia általános kognitív terápiájának lehetőségeit ismerteti, és bebizonyítja, hogy az eredmények hosszú távon is fennmaradnak. A szkizofréniára jellemző, hogy a memória-feladatok végrehajtása során elmarad az agy bal alsó homloklebenyi régiójának – fMRI-vizsgálattal kimutatható – aktivációja, és az gyógyszeres kezeléssel sem váltható ki. Bruce Wexler kísérletében a szkizofrén betegek kognitív tréningen vettek részt, majd kiderült, hogy memória-teljesítményük javulása korrelál az fMRI-vel kimutatható agyi aktivációval, ami a bal alsó homloklebenyi régióban létrejött, és 15 hetes tréning után megközelítette az egészséges agy aktivációs szintjét.

Kazai Anita