Gyógyítás
A túl nagy mértékű antikoaguláció rendezése – mit ér a K-vitamin?
Több, véralvadásgátlásra specializálódott ambulancián soroltak be 700 beteget, akik INR-szintje 4,5–10 közé emelkedett. Véletlen besorolás alapján adtak a betegeknek szájon át kis dózisú (1,25 mg) K-vitamint vagy placebót. A két betegcsoport nem különbözött semmilyen jellemző szempontjából sem.
Meglepő módon a két csoportban nem találtak szignifikáns különbséget a 90 napon belül bekövetkezett vérzések gyakorisága, sem a 7 napon belüli vérzés kockázata (a K-vitamin csoportban 7,9%, a placebocsoportban 9,2%) szempontjából. A súlyos vérzés kockázata sem mutatott szignifikáns különbséget. Thrombosis vagy embolia mindkét csoportban egyformán ritkán (körülbelül az esetek 1%-ában) következett be.
Az INR – a korábbi eredményekkel összhangban – nagyobb mértékben csökkent a K-vitaminnal kezelt csoportban: másnapra átlagosan 2,8 egységnyit, míg a placebocsoportban csak 1,4 egységnyit. Elemezték a vérzéskockázatot külön az idős (70 év fölötti) betegek körében is, de nem találtak szignifikáns különbséget a kezelési csoportok között egyik végpont kockázata szempontjából sem.
Ebben a vizsgálatban tehát a túl magas INR-szint esetén adott K-vitamin csak az INR-t csökkentette, a vérzés kockázatát azonban nem. Ez alapján felvetődik, hogy ilyen mértékű INR-emelkedés esetén felesleges a K-vitamin adása.
A közlemény az Annals of Internal Medicine-ben jelent meg. A szaklap szerkesztői megjegyzik, hogy – mivel a vizsgálat keretében összesen 13 súlyos vérzéses epizód fordult elő – a vizsgálatnak nem is volt elegendő statisztikai ereje ahhoz, hogy a súlyos vérzések kockázatában szignifikáns különbséget mutasson ki.
Dr. Kern Dávid, eLitMed