A kormány nem fordít kellő figyelmet a szűrőprogramokra?

A kormány továbbra sem fordít kellő figyelmet a szűrőprogramokra, a vastagbélrák esetében például 3 évet csúszott az indulás, míg tüdőrákszűrés nincs is. Miközben a kormány fényévekkel van lemaradva a helyzet kezelésében, a kutatók egyre ígéretesebb eredményeket érnek el. A napokban már génszerkesztéssel állították meg egy igen agresszív mellrák terjedését.

„Tavaly 125 féle célzott és immunterápiás kezelés volt elérhető az onkológiai ellátásban, szinte havonta jön ki egy új terápia, a kérdés már csak az, hogy melyik a legjobb az adott betegnek” – mondja a Népszavának Peták István kutatóorvos, molekuláris farmakológus. Annak ellenére azonban, hogy ilyen sokféle terápia áll rendelkezésre, még mindig nálunk a legmagasabb a daganat miatti halálozások száma az egész unióban. Ennek egyik oka, hogy a szűrési és nép­egészségügyi programokra nem költ eleget a kormány, erre már az Európai Bizottság legfrissebb, hazánkra vonatkozó egészségügyi országprofiljában is felhívták a figyelmet. Mint írják, az országnak nagyok a hiányosságai a rák megelőzése, felismerése és kezelése terén.

Pedig a nemzetközi mutatók szerint a daganatos betegek körülbelül fele meggyógyul, az esélyek azonban függnek attól is, hogy mennyire korán fedezték fel a tumort. Az emlő- és a méhnyakrák esetében a magyar szűrési arányok a legalacsonyabbak között vannak az egész EU-ban. 2017-ben az 50–69 éves magyar nők mindössze 41 százaléka vett részt emlőrákszűrésen a megelőző két évben, szemben az unió egészére jellemző 61 százalékkal. A méhnyakrák-szűrési arányok még ennél is alacsonyabbak, a 20–69 éves nők mindössze egyharmada vett részt vizsgálaton 2017-ben, ami az uniós átlag alig fele.

Mivel a rákos esetek 40 százaléka megelőzhető okokra vezethető vissza, ezért volna olyan fontos az emberek tájékoztatása. „Sokan nem foglalkoznak a panaszaikkal. Ha valakinek a hasa puffad, az egy elfogadott dolog, pedig lehet, hogy emögött épp daganat áll. Fontos lenne, hogy legyen együttműködés a térségi betegszervezetekkel és edukálják a fiatalokat is. Nem egy országosan egységes programra van szükség, hanem arra, hogy a tájékoztatást az adott régió igényeire szabják. Audi­tált applikációkra lenne szükség, amelyekben mindenki úgy tudná összerakni az étrendjét, amire van pénze” – mondja a lapnak egy neve elhallgatását kérő onkológus.