A kinetikus képalkotás számos területen hasznosítható
A perifériás érbetegségekkel kapcsolatos beavatkozásoknál a röntgenterhelés csökkentése mellett jelentősen javul a képminőség is.
2022-ben immár 34. alkalommal adták át a műszaki-szellemi alkotások, a mérnöki munka és a technológiai fejlesztés együttesén alapuló innovációban megszületett kiemelkedő teljesítmények elismerésére alapított Gábor Dénes-díjakat. Az életműdíj és a külhoni díjazott mellett minden évben öt, a saját szakterületén kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakember nyerheti el az elismerést. Köztük Szigeti Krisztián fizikus, biofizikus, a Semmelweis Egyetem tudományos főmunkatársa és a Kinepict Health Kft. társalapítója és ügyvezető igazgatója, a méltatás szerint a világszerte használt intervenciós, röntgen alapú képalkotó rendszerek paradigmaváltó, kinetikus elvű megújításáért, amely a képminőség jelentős javításával csökkenti az alkalmazott sugárzás és kontrasztanyagok mennyiségét, továbbá a világon elsőként megalkotott, az extracelluláris vezikulák kvantitatív képalkotását és nyomkövetését lehetővé tevő módszertan kidolgozásáért.
(...)
A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán már napi szinten alkalmazzák a röntgenterhelés 70-90 százalékos csökkentése mellett jelentős képminőségjavítást lehetővé tevő szoftvert a perifériás érbetegségekkel kapcsolatos beavatkozásoknál, például érszűkületek diagnosztikájánál vagy értágító kezelések során, továbbá a Korányi Tömb intervenciós radiológiai műtőiben is a gyógyítás szolgálatába állították a rendszert. Magyarországon eddig ezen kívül három intézményben használják a szoftvert, de már értékesítették német és közel-keleti kórházaknak is.
A kinetikus képalkotás megfelelő fejlesztések után még számos területen hasznosítható lehet: a kutatások egyik iránya az agyról készített képek minél jobb vizualizációját célozza. Az egyetemmel közösen futó, további fejlesztéseket célzó kutatásoknál törekednek arra is, hogy minél jobban mérhető paramétereket biztosítson a szoftver: például, hogy egy embolizációnál már a valós idejű képből konkrétan megmondható legyen, milyen hatása volt a beavatkozásnak a vérkeringésre, így kiválthatóak lennének a jelenleg ezt mérő, drága eszközök. Fontos fejlesztési irány a beavatkozás közbeni akaratlan, például a légzésből adódó betegmozgást kezelő, mégis jobb képminőséget adó algoritmus kidolgozása is.
Szigeti Krisztián úgy látja, hogy akárcsak az orvostudományban, az orvosi képalkotásban is a mesterséges intelligencia különféle alkalmazási lehetőségeinek feltérképezése lesz a következő nagy ugrás, mivel a technológia mindenképpen a hétköznapok részévé válik, és várhatóan sok mindent forradalmasít majd. Persze ehhez kell egy jól definiált feladat, amire ha betanítják a mesterséges intelligenciát, akkor azt kellő hatékonysággal végre is hajtja. Vagyis alaptalan az az aggály, hogy kiváltaná a radiológust, viszont a képek előszűrésével például tehermentesítheti az orvost – jegyezte meg dr. Szigeti Krisztián. A laborban már jelenleg is dolgoznak rajta, hogy különböző területeken tudják hasznosítani a mesterséges intelligenciát.
