A hatóanyagok negyede befolyásolja a bélflórát

Az intesztinális mikrobiomnak az ember egészségére kifejtett hatása egy ideje az intenzíven kutatott területek közé tartozik. A PharmaOnline beszámolója szerint vizsgálatok tárgyát képezi az is, hogy a farmakoterápia miként hat a bélben élő baktériumokra. Ennek keretében ismerték fel például azt, hogy az antibiotikumokon kívül egyéb hatóanyagok is hatással vannak a bélbaktériumokra; így például a metformin-terápia eredményeként is olyan mértékben megváltozik a bélflóra, hogy azzal az antidiabetikum okozta gasztrointesztinális mellékhatások is magyarázhatók. Ezzel azonban nem ér véget a bélflórára ható gyógyszervegyületek sora!

Heidelbergi kutatók 2018-ban a Nature folyóiratban megjelent közleményükben arról számoltak be, hogy a mindennapi terápiában alkalmazott hatóanyagok mintegy negyede hatással van a bélben élő mikroorganizmusokra.

Mintegy 1200 hatóanyag 40 fajta baktérium tesztelve

Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (European Molecular Biology Laboratory; EMBL) kutatói 1197, különböző hatástani csoportba tartozó gyógyszervegyületet vizsgáltak meg abból a szempontból, hogy azok miként befolyásolják a baktériumok növekedését, szaporodását. A mikroorganizmusok tekintetében változatos volt a paletta, 40 különböző törzsbe tartozó bélbaktériumon tesztelték a különféle hatóanyagok esetleges baktericid vagy bakteriosztatikus hatását.

Minden negyedik gyógyszervegyület potenciális „antibiotikum”?

Kiderült, hogy a hatóanyagok 24 százaléka legalább egy baktériumtörzs növekedését gátolja. A vizsgált hatóanyagok 3,3 százaléka a tesztelt baktériumtörzsek közül több mint 10-nek a növekedésére, szaporodására volt hatással.

Fotó: 123rf

Érdekes módon a mikroorganizmusok elleni hatás nem volt egy bizonyos kémiai szerkezethez köthető; például a különböző kémiai alapvázas antipszichotikumok közül sok bizonyult a baktériumok növekedését gátlónak. Emellett, egyes nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID), protonpumpagátlók (PPI) és kalcium-antagonisták is befolyásolták a bélbaktériumok fejlődését.

Az antipszichotikumok hatásának a kulcsa a bélflóra befolyásolásában rejtőzhet?

Az antipszichotikumok bélbaktériumokra kifejtett jelentős hatását figyelemre méltónak tartják a szakemberek, ugyanis a jelenlegi ismereteink szerint az antipszichotikumok célpontjaként szolgáló dopamin- vagy szerotonin-receptorok egyáltalán nem találhatók meg a baktériumokon. Ez alapján feltételezhető, hogy az antipszichotikumok bélbaktériumokra kifejtett hatása nem csupán mellékhatás, hanem a terápiás csoporthoz köthető fő hatás része lehet. Ez utóbbi, már-már utópisztikus teória alátámasztható a bél-agy tengely kapcsán az utóbbi években megszerzett új ismeretekkel, vagyis azzal, hogy az intesztinális mikrobiom befolyással lehet a hangulatra, a viselkedési mintázatra és a neurodegeneratív kórképek előfordulási gyakoriságára.

Mégsem a savcsökkentés miatt változtatják meg a PPI-k a bélflórát?

A protonpumpagátló hatóanyagok bélflórára kifejtett hatása már egy ideje ismert. A hatás magyarázataként eddig a gyomor emelkedett kémhatása szolgált. A jelenlegi eredmények alapján azonban úgy tűnik, hogy a PPI-k nemcsak a kémhatás révén, azaz közvetve, hanem direkt módon is hatnak bizonyos bélbaktériumok növekedésére és szaporodására.

Újabb vegyületeket lehetne „antibiotikumként” alkalmazni

A hatóanyagok bélflórára kifejtett jelentős hatását sejtető közlemény számos kérdést vet fel, és sok jövőbeli kutatás kiindulópontja lehet. Tisztázni kell, hogy a különféle hatóanyagok alkalmazása, köztük például a kalcium-antagonistáké, egyes NSAID-oké vagy éppen az antipszichotikumoké nem vezet-e a bakteriális rezisztencia térnyeréséhez. Lehetséges az is, hogy a terápiában olyan hatóanyagok is alkalmazhatók lesznek a jövőben „antibiotikumként”, amikről eddig ezt nem feltételezték.

(Forrás: Pharmazeutische Zeitung)