Velkey György ügyeletről, ápolóhiányról és a magánellátás korlátairól
Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Magyar Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt.
(...) Az orvosi béremelés hogyan látszik a teljesítményen? Vannak olyan vélemények, hogy az orvos azt mondja, hogy ötmillió forintért szétszakadtam, kétmillió forintért be fogok állni egy normális emberi tempóra, és lehet, hogy akkor az 55 éves kort is meg fogom érni.
Ez gond, ugyanakkor nem akkora gond, mint amekkorának látszik, mert az orvosok többsége, legnagyobb százaléka, mérések is vannak erre, lényegében az emeltebb bér mellett is szépen, becsületesen, megfelelő ütemben dolgozik, időnként emberfeletti ütemben, ügyeletekke, műtői programokkal és mással. De való igaz, hogy a fizetésben, a bérben most nincsen ilyen motivációs elem, és ez baj, ez nem jó. Amikor az orvosok béremelését jó pár évvel ezelőtt megterveztük, átgondoltuk, én is voltam olyan bizottságban, amelyben ezt előkészítettük, akkor voltak olyan elemek, mi is ezt támogattuk, hogy legyen differenciáltabb, ilyen értelemben a munka mennyiségéhez, minőségéhez igazított a bérarány. Ne csak a kor előrehaladáshoz igazított bértábla alakuljon ki. Akkor a minisztériumi döntés az volt, hogy ez a bértábla jöjjön létre, ebben a Magyar Orvosi Kamara volt a fő szószóló. Volt is velük akkoriban vitánk erről, nyilván mi a kórházi szempontokat, ők az orvosi életpályát képviselték ebben. Azt hiszem, hogy az élet azt igazolta, és az ápolói béremelésnél már ezek a szempontok jobban előtérbe jutottak, egyfajta differenciálásra is van benne mód, hogy magát a teljesítményt, mint ahogy a világban a bértáblák és a bértárgyalások esetében a legtöbb helyen nyilván így van, figyelembe kell venni. Érdemes volna újragondolni ezt a kérdést, és a bértáblát ilyen szempontból átgondolni és megújítani.
Hogy lehet a teljesítményt jól mérni? Hány beteg megy be és hány gyógyult jön ki? Reoperációs statisztikák? A beteg véleménye? Annyi szempont van, ami alapján ezt meg lehetne mondani, de ez szakkérdés.
Így van, ez szakkérdés és nem egyszerű dolog. De hadd tegyek még egy kanyart, mielőtt erre válaszolok! Nagyon fontosnak tartom megemlíteni, hogy azzal, hogy ez az orvosi béremelés létrejött, az a nagyon torz motivációs elem, amit a paraszolvencia jelentett, legalábbis jelentős részben megszűnt és Btk-s helyzetbe került. Ezzel az egész rendszerünk nagyon sokat tisztult. Vannak vesztesei ennek a folyamatnak, nagy vesztesei, akiknek jelentős paraszolvenciájuk volt, és most a motivációjuk nehezebben fenntartható, és nagyon sokan el is mentek ebből a rétegből a magánellátásba, ugyanakkor rendszerszinten, a betegek mozgását, betegutakat, a kórházainkon belüli morált, és rengeteg mindent ez kitisztított. Ezt látjuk most. Ugyanakkor kétségtelen, hogy bizonyos motivációkat megszüntetett, bár hozzáteszem azt, hogy például az oktatási jelentősége is ennek nagyon nagy. Az, hogy hozzáférnek a fiatalok, a fiatal sebészek és a manuális szakmában levő szakorvosjelöltjeink, rezidensek a műtéthez, és meg tudják sokkal jobban tanulni, mert ez is nagyon kultúrafüggő volt. Volt olyan intézmény, ahol ez nagyon szépen ment, máshol pedig a paraszolvencia ezt is torzította. De visszatérve a kérdésre, hogy hogyan is mérhető a teljesítmény, az intézeti teljesítmény, az osztályos teljesítmény, az egyéni, orvosi teljesítmény azért alapvetően teamekben mérhető, mert teamekben dolgozunk. De mérhető. Van elég jelentős nemzetközi irodalma és gyakorlata. Azokra a szempontokra, amik szóba jöttek, az elvégzett műtéteknek a száma nyilván megfelelő besorolással, ilyen értelemben a megkeresések, a betegvisszajelzések, a szakmai visszajelzések és teljesítmények, vannak adatok. A világ ezek alapján méri a teljesítményeket, és persze tudjuk azt, hogy rengeteg minden, ami a beteg és az orvos között történik, az bizalmi és szubjektív alapon is történik, és nem mérhető, de a betegek visszajelzéseiből erre is kapunk információt, tehát szükséges, hogy megpróbáljunk ezen a területen is adathoz jutni, és ezeket felhasználjuk, nem a nulláról indul ebben a világ.
Mi, betegek hozzáférhetünk az egyes ellátó teamek teljesítményadataihoz? Mert informális úton a Facebookon, a szomszédtól, a szomszéd barátnőjének az édesanyjától pontosan tudjuk, hogy melyik orvos hogyan dolgozik, de ezek szóbeszéd alapú adatok. Tiszta adatokat, amikor azt mondják, hogy ez az ellátóhely, ez a csapat milyen teljesítménnyel dolgozik, kaphatunk-e? Azért kérdem, mert a kórházszövetség önmeghatározásában is benne van az adatalapúság.
Egyrészt a szomszédtól, a fűszerestől és akár bizonyos hírportálokról legtöbbször nem azt tudjuk meg, hogy ki a jó és ki a rossz, hanem hogy ki a népszerű és ki a kevésbé népszerű, és ez a két dolog nincsen feltétlenül egymással szoros összefüggésben. Ezzel arra is utalok, hogy sokkal jobb lenne, ha objektív adatok lennének nagyobb számban. A kórházszövetség ilyen adatokat képezni nem tud egy nagyjából állami egészségügyi rendszerben, ahol az adatok az országos fenntartón keresztül áramolnak, tehát nincsen erre lehetőségünk, de sokakkal együtt támogatjuk azt a folyamatot, hogy ezek az adatok képződjenek és minél inkább legyenek hozzáférhetők nemcsak szakma számára, hanem szélesebb társadalmi rétegben is. Ez azért fontos, mert van, ahova súlyosabb betegek kerülnek, jóval többen, mint a másik helyre, mert a progresszivitás szerint a betegek besorolódnak, hogy hova menjenek, ezeket nagyon figyelembe kell venni, és nem lehet nyers adatokkal dolgozni. Lássa azt a beteg is, hogy hol jelentősebbek mondjuk a szövődmények, és hol gyorsabb a gyógyulás. Ez egy nagyon jelentős adatkezelési és informatikai feladat, amiben le vagyunk maradva. Megint hangsúlyoznám, hogy egészségértési feladat, hogy ezeket az adatokat jól tudjuk interpretálni és utána értelmezni, mert ez hozzátartozik a nyilvánossághoz, haladni kell ezen az úton, ezt mi is szorgalmazzuk. (...)
