Vége a bérnővérségnek!
2024. január 1-től nem lehet bérnővért alkalmazni az állami egészségügyben, csak kivételes esetben. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke az Economx-nek azt mondta: a szigorítás kapacitáscsökkenéssel fog járni.
2024. január 1-től egy korábban elfogadott jogszabály szerint megszüntetik a bérnővérek alkalmazását a kórházak többségében, de kivételes esetekben engedéllyel még lehet bérnővéreket alkalmazni az állami egészségügyben, mondta Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke. Megszűnnek a közreműködői szerződések, kivezetik ezt a foglalkoztatási formát, jellemzően majd csak olyan dolgozhat állami intézményben szakdolgozóként, akit az egészségügyi szolgálati jogviszony törvény keretében alkalmaznak vagy önkéntes segítő.
Ma az egészségügyi szolgálati jogviszony törvény keretében körülbelül 88 ezren dolgoznak, számuk jellemzően 2021 óta nem csökken. De vannak még az alapellátásban dolgozók is és azok is, akik a magánellátásban vannak jelen, így az összlétszám még plusz 20 ezer szakdolgozóval magasabb lehet. Soós Adrianna azt hangsúlyozta: elképzelhető, hogy év végéig egy kormányrendeletben meghatározzák azokat a szakterületeket, ahol nagyon nagy a szakdolgozók hiánya, ezért az ápoló hiánnyal leginkább küzdő osztályokon az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) engedélyezheti a bérnővérek foglalkoztatását. A szakszervezeti vezető szerint a legnagyobb gond a pszichiátriákon, a sürgősségi betegellátásban, és az intenzív terápiás területeken van.
Szigorítás biztos, hogy lesz, és ez valamilyen kapacitáscsökkentéssel fog járni az egészségügyben.
Az egészségügyben a bérnővérek széles körű alkalmazásának a hátterében az is áll, hogy az önként vállalt túlmunka drága, hétköznap 75 százalékos pótlékot jelent az alapbér mellett, hétvégén pedig 200 százalékot. Ilyenkor a dolgozókat sokkal jobban meg kell fizetni, mert az szabadidejüket áldozták a többletmunkáért, írja a lap.
