Válság és biztosítási piac

Megélénkült a forgalom az elmúlt fél évben a biztosítók ügyfélszolgálatánál és a biztosítási termékeket értékesítő üzletkötőknél. Az érdeklődők elsősorban arra kíváncsiak, mennyit érnek jelenleg a befektetési célú – és jelentős adómegtakarítással járó – életbiztosításaik, s nyilván mindannyiuk fejében az motoszkál, hogyan is reagáljanak az egyre mélyülő gazdasági válságra. Az elmúlt években a legdinamikusabban növekvő biztosítások éppen a különféle befektetési alapokhoz kötött életbiztosítások voltak, amelyek aktuális értéke – főleg ha a pénzt részvénytúlsúlyos befektetési kosarakba helyezték – 40-50 százalékkal is megcsappanhatott.
A befektetési jellegű biztosítások hosszú ideig tartó töretlen térhódítását jellemzi, hogy a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) adatai szerint a befektetési egységhez kötött biztosításokból származó díjbevétel a 2000-ben mért 80 milliárd forintról 2007-re közel 350 milliárd forintra nőtt. Az ilyenekre főként a középkorú, tehetősebb ügyfelek voltak vevők, akiknek fontos volt a rugalmasság, illetve az, hogy kockázatvállalási hajlandóságuk szerint maguk alakíthassák ki befektetési kosarukat (azaz az esetleges magasabb hozam reményében nagyobb kockázatot vállaljanak).
A válság trendfordulót hozott, a szakértők közül az optimistábbak is csupán a díjbevétel stagnálásában reménykednek, míg mások szerint legfeljebb a tavalyi értékesítések 60-70 százalékát lehet elérni a piacon. Ezt is úgy, hogy legalább kétszer annyi ügyfelet kell megszólítani, mint korábban, és dupla annyit kell dolgozni egy-egy szerződés megkötéséért. Ráadásul a biztosítók költsége is nőtt, többet kell marketingkampányokra fordítaniuk, különböző kedvezményekkel próbálják magukhoz csalogatni az ügyfeleket, közben pedig az értékesítési csatornának, azaz a biztosításközvetítőknek, illetve a velük kapcsolatban álló ügynököknek kifizetett jutalékok ésszerűtlenül magasra – akár az éves díj kétszeresére – nőttek.
Már tavaly is szűkült a piac, a biztosítók összes díjbevétele 4,23 százalékkal, vagyis 40 milliárd forinttal csökkent, ezt a zsugorodást viszont már jelentős eltérések jellemezték – hívta fel a figyelmet Maják Viktor, az Union Biztosító marketingigazgatója. Ugyanis amíg a nem életbiztosítási szolgáltatásokból 1,8 százalékkal több bevétel folyt be tavaly, mint egy évvel korábban, az életbiztosításokból 9,3 százalékkal kevesebb. Ugyanakkor az életbiztosításokon belül is kettévált a piac: az egyszeri és az eseti díjas befektetésekhez kötött termékek forgalma drasztikusan, 32,1 százalékkal esett vissza, ráadásul a teljes évre kivetített szűkülés gyakorlatilag az utolsó három-négy hónap eredménye. A folyamatos díjas életbiztosítások ugyanakkor 5,7 százalékkal növekedni tudtak, bár a növekedés üteme csökkent az előző évekhez képest.
Az egyszeri díjas piac az idén várhatóan még nem talál magára, csak a részvénypiacok felfelé indulását követően térnek majd vissza a nagyobb összegű befektetési megbízások. „A befektetésre szánt pénzt sok ügyfél inkább elviszi egy bankba” – jellemzi a most tipikusnak mondható magatartást Mátyás-Kollár Gabriella, a 24,9 százalékos részesedésével az életbiztosítási piacon vezető ING mögött második legnagyobb részt kihasító Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. életbiztosítási termékfejlesztési igazgatója.
A teljes cikket lásd itt.

Forrás: hvg.hu