Vágyfokozás: 26:1-re szépítettek a nők
Az első – egyébként kalandos sorsú – női vágyfokozó piacra kerülésének némely társadalmi, gazdasági vonatkozásáról, közöttük a kapcsolódó lobbimunkáról ír cikkében a Népszava.
A rózsaszín pirula hatóanyagával, a flibanserinnel még 1995-ben kezdett el kísérletezni a német Boehringer Ingelheim gyógyszergyártó cég – idézik fel. – Terméküket eredetileg antidepresszánsként akarták forgalomba hozni, ám nem kaptak rá engedélyt, mert a klinikai tesztek során kiderült: a flibanserin, amely az agy ingerületátvivő anyagait szabályozza, a depressziós tüneteket nem javította. A kísérletben résztvevő nők közül azonban többen állították, hogy amióta szedik a pirulát, jobban kívánják a szexet. Ekkor újabb kísérletek indultak az anyag libidónövelő hatására fókuszálva, önkénteseken 2008-ban végeztek teszteket, több-kevesebb sikerrel. A gyógyszert újból visszadobták a hatóságok, mondván, hatása statisztikailag nem jelentős, ráadásul az alanyok több mellékhatásról - szédülés, hányinger, álmosság, ájulás - is beszámoltak, alkohollal fogyasztva pedig különösen veszélyes.
A második sikertelen próbálkozás után a német cég az amerikai Sprout Pharmaneuticalnak adta el a gyógyszer jogait, a vállalat pedig újabb kísérletekbe kezdett; a korábbiaktóll eltérő mutatókat használtak, így valamivel jobb eredményeket lehetett felmutatni: a tesztekben résztvevő nők számára a gyógyszer plusz egy pozitív szexuális élményt okozott havonta. A statisztikák immáron elfogadhatónak bizonyultak az FDA számára, ugyanakkor nem szabad megfeledkezi arról sem, hogy a gyógyszer elfogadásáért civil kampány is folyt: egy amerikai, Even The Score névre hallgató, a női szexuális zavarok elfogadásáért és gyógyításáért küzdő szervezet szerint nem igazságos, hogy míg a férfiak szexuális zavarait legalább 26 gyógyszerrel kezelik, addig a nőkét eggyel sem. Szexizmussal, valamint a női jogok semmibevételével vádolták az FDA-t, mondván, ha nem engedélyezik az Addyi-t, megfosztják a nőket attól, hogy saját maguk dönthessenek a testükről.
Még ha a gyógyszer nem is vált sokkal hatékonyabbá, a kampány egyértelműen jobban működött, különösen a nők döntési jogára való hivatkozás használhatott (ez az érvelés a hormonális fogamzásgátlók bevezetésénél is hatásosnak bizonyult). Az egyenjogúsági köntösbe bújtatott kampány ugyanakkor egyértelműen a gyógyszerlobbit szolgálja.
Pető Andrea genderkutató, a Közép Európai Egyetem (CEU) docense szerint a gyógyszeriparban "új piac nyílik meg, főleg azzal, hogy a 68-as generáció talán az első, ahol a nők a fizetett munkavállalásban növekvő szerepük miatt fizetőképes keresletet jelentenek".
Több nőjogi szervezet véli úgy, hogy az alacsony libidó nem betegség, amit gyógyszerrel kellene kezelni. Az Addyi esetében a "női Viagra" elnevezés sem túl szerencsés, mivel a férfiaknak szánt kék pirula szervi problémát orvosol, a női vágyfokozó viszont az agy kémiáját befolyásolja. - A társadalmi hatások következtében megjelenő testi és lelki elváltozásokat gyakran medikalizálják, azaz az orvosi szakszókinccsel írják le és gyógyszert írnak elő a gyógyítására. A nők struktúrális egyenlőtlenségek miatt megnövekedett stresszben élnek, s ennek nyilván megvan a hatása a vágyháztartásukra. Ezt gyógyszerrel kezelni, ahelyett, hogy az életüket megkeserítő strukturális hátrányokat számolnák fel, hiba - idézik Pető Andrea véleményét a nepszava.hu-n.
