Új színfolt a hazai palettán: egyetemi kórház

A tágabb szakmai közönség a debreceni egyetem orvostudományi karának idei tanévnyitóján hallhatott először az egyetemi kórházakról, amelyekről az ünnepi beszédet mondó felsőoktatásért felelős államtitkár az orvosképzés jövőjéről szólva tett említést. Palkovics László szerint, míg egyfelől öröm a külföldi hallgatók számának növekedése, gondot okoz, hogy az elméleti képzés befejezése után elhagyják a magyar egyetemeket, s máshol folytatják – zömmel már gyakorlati – tanulmányaikat. Ennek kiküszöbölését szolgálja az egyetemhez tartozó, annak szakmai irányítása alatt álló új intézménytípus, az egyetemi kórház.

Palkovics, mint a kormány honlapján péntek délután megjelent törvénymódosítás tervezetéből kiderült, nagyjából előre felmondta a Kósa Lajos és Pósán László által jegyzet előterjesztés tartalmát.

Jelenleg a klinikák mellett az úgynevezett oktató kórházakban zajlik a szakorvosjelöltek képzése. Ez utóbbi intézmények e feladatukat az adott egyetemmel kötött szerződés keretében végzik. E szerződéses viszonyt váltaná fel egyes kórházak beolvadása az egyetemi struktúrába. A kórházigazgató munkáltatói jogát a rektor gyakorolná, az itt alkalmazott egészségügyi dolgozók munkáltatója viszont az igazgató maradna, miközben az egyéb feladatokat ellátók az egyetemi kancellárhoz tartoznának.

Ami a pénzügyeket illeti az ily módon beolvasztott kórház munkájának ellentételezéseként az egészségpénztártól érkező finanszírozási összeg az egyetem kincstári számlájának alszámlájára érkezne. Mindez meglehetősen pontos leképezése az egészségügyért felelős államtitkárnak az állami kórházakat érintő, a kormány asztala körül döntésre várva, meglehetősen régóta bolyongó kancelláriai elképzelésének. Így nyilván az sem véletlenül szerepel az előterjesztés indoklásában, miszerint az egyes kórházak beolvasztásával létrejövő új szervezet lehetőséget teremt az adott térség egészségügyi intézményei között a betegutak szervezésére.

A klinikákat összefogó klinikai központ és a beolvasztott egyetemi kórház szakmai munkájának irányítását az úgynevezett Egészségügyi Irányító Testület (EIT) látná el. E grémiumban a miniszter három, a rektor és a kancellár két-két delegáltja kapna helyet. Az EIT részévé válna az intézményi struktúrának, s döntési jogkörrel is rendelkezne. Az előterjesztés a rektor, a rektor-helyettes, a főigazgató (klinikai központ elnöke), valamint a dékán hivatali idejét háromról öt évre emeli.

A tervezet nem szól arról, hogy mennyi kórházat olvaszthat be egy-egy egyetem, amelynek nyilván az az érdeke – különös tekintettel a Palkovics László által megoldandóként emlegetett oktatási problémára –, hogy a legjobb feltételekkel rendelkező állami közkórházakat szemelje ki. Mindebből érdekes konfliktusok adódhatnak például a Pécsi Tudományegyetem és a kaposvári kórház, vagy Szeged és Kecskemét esetében. Bizonyos integráció egyébként már évekkel ezelőtt is elindult; ennek fogható fel a szegedi városi kórház, illetve a pécsi megyei kórház helyi egyetemhez csatolása, s persze izgalmasnak ígérkeznek a fővárosi lépések is.

Az egyetemi kórházzá minősítés szempontjait, valamint az eljárási szabályokat a kormány rendeletben szabályozza majd.