Túlsúlyos gyerekek, csökkenő életkilátások
Két és félezer iskolában csaknem 160 ezer tanulóhoz jutott el a termékreklámoktól mentes Nutrikid program, amely lényegében az olimpiai játékok szellemében megindított, az idei tanév első félévét felölelő vetélkedő, életmódjátékra szervezett csapatokkal, jelentős díjakkal. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége egy multi céggel társulva hirdette meg a pályázatot, mert fölismerték: táplálkozásunk korszerűbbé tétele egyik záloga annak, hogy az utánunk jövő nemzedék tagjai egészségesen és hosszabb ideig élhessenek. Két esztendeje vizsgálat készült az iskoláskorú gyerekek egészségi állapotáról, egészségtudatáról és az egészséggel kapcsolatos magatartásáról. Alapvetően kiderült, hogy a tanulók csaknem tizenöt százaléka túlsúlyos. És ez nem is speciálisan magyar betegség, nem jobb a helyzet a mienknél fejlettebb országokban sem. Jellemző, hogy az Európai Unió ma a gyermekelhízást tekinti a legjelentősebb népegészségügyi problémának, és az Egészségügyi Világszervezettel karöltve megalkotta az elhízás felszámolásának és megelőzésének stratégiáját.
- Miért túlsúlyosak a gyerekek? Dr. Makara Pétert, az Országos Egészségfejlesztési Intézet igazgató-helyettesét a gyerekkori elhízás okairól kérdeztük.
- Olyan jelenségről van szó, amit nem lehet azzal elintézni, hogy a sajátos magyar életviteli szokások okozzák... Az igazi okok megváltozott világunkban keresendők. Az unió idevágó előrejelzése szerint - megegyezően az amerikaival - hosszú ideje a most felnövő generáció lesz az első, amelynek a születéskor várható élettartama csökken a korábbi generációkéhoz képest. Romlanak tehát a fejlett világ lakosainak életkilátásai. Nem kis részben amiatt, hogy már a gyermekek is túlsúlyosak - állítja az igazgatóhelyettes.
- Ilyen komoly gondot jelentene a gyerekkori elhízás?
- Bizony, ugyanis annak későbbi, gyakori következménye a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás, és ez utóbbiból fakadóan a sokféle szív- és érrendszeri betegség.
- A mozgáshiányt szokás fő bűnösnek kikiáltani...
- Joggal, hiszen az emberi szervezet száz, kétszáz évvel ezelőtti, fizikai munkavégzésből eredő energiaterhelése mára, hetedére, nyolcadára csökkent. Pedig szervezetünkben az energia forgalma az emberi faj fejlődése során eddig a nehéz fizikai munka feltételeihez igazodott. Ez a folyamat az utóbbi évtizedekben gyorsan és drámaian megváltozott, a munka ma már csak keveseknek biztosítja a szervezet szükséges megterhelését. Mivel lehetne pótolni? Például a szabadidős sporttal, az iskolai testneveléssel és a diáksporttal, a testmozgással. Tudomásul kell venni, hogy ma már nem lehet normálisan, egészségesen élni fizikai aktivitás nélkül! Rendszeres iskolai testmozgás nélkül nem lenne szabad szocializálódnia egyetlen tanulónak sem.
- Társadalmi rétegek szerint kimutatható-e valamilyen különbség az elhízásban?
- Gyerekkoromban szájában szivarral, fején cilinderrel, dagadtan ábrázolták az imperialista tőkést, és vele szemben kóró soványnak a munkást. Mit látunk ma? Az egykor sovány munkás feszülő pocakkal, cigarettázva mutatja magát, az imperialista tőkés pedig sportosan sovány és nem dohányzik. Eltekintve a mélyszegénység eseteitől, az elhízottság ma inkább a szegényebb rétegek jellemzője. Tapasztalat, hogy a hátrányos helyzetű településeken élők, az alacsony társadalmi státusúak körében több az elhízott gyerek és felnőtt.
- A gyerekkori elhízás nem írható a genetikai meghatározottság számlájára?
- Nem, oka egyértelműen a társadalmi, gazdasági, életmódbeli változásokban, a testmozgás hiányában és a helytelen táplálkozásban keresendő.
Novák Gábor (MTI-Press)
