Több száz elhagyott csecsemő vár kórházban nevelőszülőre
Országszerte 280-300 elhagyott újszülött rekedt kórházakban, tájékoztatott a Belügyminisztérium a Népszava megkeresésére.
Jelenleg 12 olyan babát gondoznak az egri Markhot Ferenc Kórház újszülött osztályán, akiket szüleik elhagytak – ismerte el a Népszava kérdésére a Belügyminisztérium. A tárca hozzátette: elhelyezésük „életkoruk és egészségi állapotuk függvényében, újszülött, újszülött intenzív, csecsemő vagy csecsemő intenzív osztályokon történik.”
A lap azért fordult a tárcához, mert az egy egészségügyi dolgozója azzal kereste meg lapunkat: „Ennyi magára hagyott kisbaba még soha nem volt az egri kórházban egyszerre, sokan mennek fel más osztályról is besegíteni, társadalmi munkában gondozzuk a kicsiket”. Nem csak a szakember kevés ennyi babához. Egy helyi közösségi oldalon ugyanis azt kérik, hogy akinek van lehetősége, segítsen, mert „nagyon kevés ruházat áll még rendelkezésre, amiket a babákra felváltva adnak”, ezért 56-80-as méretű „tipegőket”, illetve egy-két játékot, például csörgőt, rágókát várnak.
Az, hogy egészséges csecsemők is több hónapot töltenek kórházba nem felel meg az előírásoknak. A vonatkozó szabályok szerint ugyanis „a gyermek átmeneti gondozását és otthont nyújtó ellátását elsősorban befogadó szülőnél kell biztosítani”, ettől csak akkor lehet eltérni, „ha a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, vagy a testvéreket nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés”. A törvény szerint befogadó szülő lehet helyettes- vagy nevelőszülő. Azt, hogy ezt nem sikerül teljesíteni, azzal magyarázható: az ágazatban dolgozók évek óta hiába kérnek tisztességes fizetést, emiatt régóta nincs elég nevelőszülő, ráadásul a kormányzat mostani, „gyermekvédelminek” nevezett ellenőrzései, vegzálásai hatására pedig még kevesebben vállalják ezt a hivatást, sorra hagyják el a szakmát.
Hiába figyelmeztették előre a kormányt
– Egyre kevesebben vannak a csecsemőket fogadó nevelőszülők, nincsenek különleges, kislétszámú gyermekotthonok, a gyerekvédelmi rendszer pedig nem végzi el a feladatát abban sem, hogy a kisbabák minél hamarabb kikerüljenek a kórházakból, akár a vérszerinti családjuk komplex támogatásával, akár egy megalapozott, mihamarabbi örökbefogadással, ezért emelkedik a kórházban élő csecsemők száma – mondta Katonáné Pehr Erika, a Gyermekjogi Civil Koalíció alapító-vezetőségi tagja.
A kórházban maradt babák sorsa kapcsán Katonáné Pehr Erika elmondta, hogy 2024. július 1-jén hatályba lépett egy új, több pontján kifogásolt szabály, ráadásul az sem hozott áttörést. A szabály kimondja: az örökbeadáshoz nincs szükség annak a szülőnek a hozzájárulására, aki gyermekét közvetlenül a születést követően az egészségügyi intézményben hagyja, és a zárójelentés kézhezvételétől számított hat héten belül ő vagy a gyermek más hozzátartozója nem jelentkezik a csecsemőért. Akkor is ez a helyzet, ha írásban vagy jegyzőkönyvbe foglalva nem tesz külön nyilatkozatot az egészségügyi intézmény felé, hogy a gyermeket onnan szándékában áll elvinni.
A szakember szerint már az sem jó, hogy a sorsuk alakulását eldöntő hat hetet a kórházban kell kivárniuk a babáknak.
– Utána viszont a gyermekvédelemnek mindenképpen alkotmányos kötelessége lenne őket kihozni a kórházból, és elhelyezni őket a gyermekvédelmi rendszerben. Azokat is, akiket majd örökbe fogadnak, és azokat is, akiket nem. Ám nincs hova, és nincs kinek – mondta Katonáné Pehr Erika. Meg kell teremteni annak személyi és tárgyi feltételeit, hogy a kórházban hagyott újszülötteket mindaddig speciális nevelőszülőknél lehessen elhelyezni, amíg nem kerülnek a nevelésükre alkalmas családtaghoz, illetve örökbefogadó szüleikhez. Kijelentette: egy egészséges csecsemő ellátása, gondozása pár hét után már nem az egészségügy feladata, azonban a kórházban hagyott csecsemőket érintő akkut problémát önmagában az örökbefogadhatóság lehetőségének megteremtése nem tudja megoldani, a gyermekvédelmi rendszert fejleszteni kell.
Ezt jelzik a számok is, hiszen Katonáné Pehr Erika szerint a kórházban maradt kisbabák közül 10-20-nál kezdődött el július óta az örökbefogadási folyamat. Jelenleg mintegy 2000 örökbe adható gyerek van Magyarországon, és körülbelül 2700 pár szeretne örökbe fogadni, 60-70 százalékuk 3 év alatti gyereket.
A Belügyminisztérium a Népszava kérdésére közölte: idén, augusztus 31-ig 869 örökbefogadási eljárás zajlott le Magyarországon, ami sokkal több, mint a korábbi évek hasonló időszakában. Ebben a számban már benne vannak a 2024. július 1-jén hatályba lépett új jogszabály esetei is.
