Egészségügyi reform nélkül aggályos a kötelező szűrővizsgálatok bevezetése

Szembemegy az alaptörvénnyel, a büntető törvénykönyv szerint kényszerítésnek minősül, az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát is lábbal tiporja – erről szóló emaileket kap tömegével a Telex is a kötelező szűrővizsgálatok bevezetése miatt aggódó emberektől. Bár elsőre erős túlzásnak tűnhet mindez, a TASZ Magánszféraprogramjának jogásza, Lebedi Réka szerint egészségügyi reformok nélkül valóban problémás egy ilyen program bevezetése.

„Van egy egészségügyi önrendelkezési jogunk, ami azt jelenti, hogy saját magunk rendelkezünk a saját testünkkel, mi dönthetjük el azt, hogy milyen vizsgálatokat vagy beavatkozásokat szeretnénk igénybe venni, és milyeneket nem. Ha az állam egy vizsgálatot kötelezővé tesz, az tulajdonképpen beavatkozás ebbe az önrendelkezési jogba. Ez nem feltétlenül jogellenes, vannak olyan esetek, amikor ez lehet jogszerű, de ahhoz, hogy ezt megállapítsuk, egy tesztet kell lefolytatni, aminek több lépcsője van” – mondta a szakértő, hangsúlyozva, hogy egyelőre ez csak egy gondolatkísérlet, és pontosabbat akkor lehet majd mondani a helyzetről, ha a szűrővizsgálatokat valóban kötelező jelleggel bevezetik.

Az első lépcső az, hogy van-e legitim célja a beavatkozásnak, ami a szűrővizsgálatoknál stimmel is: a cél az, hogy a megelőzhető halálozást és a kezelések anyagi terheit az állam csökkentse.

„Az rendben van, hogy az állam felismerte, hogy a szűrővizsgálatokon való alacsony részvétel és a megelőzhető halálok magas száma probléma, és ezt megpróbálja orvosolni. De az nem mindegy, hogy ezt hogyan teszi meg.”

A teszt egy nagyon fontos lépése ezért az, hogy megállapítsuk: ezt a célt az állam milyen intézkedésekkel próbálja elérni. „Egy ilyen nagyon korlátozó beavatkozásnál, mint a szűrővizsgálatok kötelezővé tétele, feltétlenül szükséges-e a cél eléréséhez az, hogy a kötelezés megtörténjen? A TASZ-nál mi alapvetően azt gondoljuk, hogy jelenleg nem áll fenn ez a feltétlen szükségesség. Ennek több oka van. Egyrészt az államnak nagy felelőssége van abban, hogy az emberek nem megfelelően tájékozottak a szűrővizsgálatok lehetőségeit és akár veszélyeit illetően. Sőt, az a tapasztalatunk, hogy akik nagyon-nagyon elzárkóznak ezek elől, azok gyakran nem rendelkeznek megfelelő információval arról, hogy miért lenne olyan fontos a szűrővizsgálatokon való részvétel. Az államnak pedig felelőssége van abban, hogy megfelelően tájékoztassa az állampolgárait, illetve hogy ösztönözze őket arra, hogy részt vegyenek ezeken a szűrővizsgálatokon. Szerintünk az alapvető ösztönzők alkalmazása lenne az elsődleges feladat, ilyen lehet például maga a tájékoztatás is.”

Lebedi Réka szerint sokaknak nagy probléma, hogy munkaidőben el tudjanak menni az ilyen vizsgálatokra, és a törvények jelenleg nem adnak ezekre munkaidő-kedvezményt, ezen is lehetne javítani megfelelő intézkedésekkel.

A másik, ami a kötelező szűrővizsgálatokkal kapcsolatban nagyon fontos lenne, az az egészségügyi ellátórendszer felkészítése. Jelenleg például súlyos munkaerőhiány áll fenn az egészségügyben, és a Magyar Orvosi Kamara szerint továbbra is alulfinanszírozott az egész szektor. Az OECD szerint Magyarország GDP-arányosan nem egészen 5 százalékot fordít egészségügyre, az EU-átlag 7 százalék. Ez nem új keletű probléma, Magyarország régóta az egyik legkevesebbet költi az állampolgárok egészségére.

„Az lenne az elsődleges, hogy biztosítsák: aki részt szeretne venni ezeken a szűrővizsgálatokon, az részt tudjon venni rajtuk. Hiszen jelenleg hosszú várólisták lehetnek, több hetet is várni kell egy-egy időpontra. Ez is egy alapvető állami mulasztás tulajdonképpen. A másik dolog, ami fontos, az az, hogy az állam biztonságos feltételeket teremtsen, és lehetőleg egyenlő feltételeket. Ha kötelezővé tesznek valamit, az mindig egyenlőségi kérdés is. Hiszen ha nem tudnak mindenkinek helyben biztosítani időpontot, akkor az a legszegényebbeket fogja sújtani: az, hogy hogyan oldja meg a szűrővizsgálatokra való odautazást, már egy alapvető kérdés lehet. Ráadásul itt olyan vizsgálatokról is lehet szó, amik erőteljesen a magánszférába hatolnak, ezért fontos lenne, hogy az egészségügyi személyzet bánásmódja, az, hogy milyen feltételeket biztosítanak a rendelőben, nagyjából egyforma legyen az ország minden pontján” – mondta Lebedi Réka.

A TASZ szerint csak akkor nem lesz jogellenes a kötelező szűrővizsgálati rendszer, ha ezeket a lépéseket az állam már mind megtette, és megfelelő idő telt el, hogy a hatásukat is kifejthessék. „Ha ezek ellenére sem nő a hajlandóság, akkor lehet a kötelezés irányába fordulni. Még egyszer kihangsúlyoznám: fontos, hogy az állam felismerte, hogy ez egy probléma, de alapvetően állami mulasztásból is adódik a helyzet” – mondta.