Tartós megállapodást akar kötni a kormány gyógyszerügyben
Többéves megállapodást kíván kötni a kormány a gyógyszerpiac szereplőivel, ennek első lépése lehet a sokat bírált, 2007-től hatályos gyógyszergazdaságossági törvény módosítása. Ősszel készül el az intézkedéscsomag – ígérte Szócska Miklós egészségügyi államtitkár. A tervezett egyeztetésekre azonban már csaknem kész javaslataik vannak a tárgyaló feleknek.
Az már bizonyos, hogy kiemelt támogatást kapnak az olcsóbb, generikus készítmények és a nagyon drága biotechnológiai eljárással készült, de ugyancsak lejárt védettségű biosimilar orvosságok. Ám mindezt csak úgy tartja igazságosnak Frédéric Ollier, a Sanofi-Aventis/Chinoin holnap leköszönő vezérigazgatója, ha az így elért megtakarítás az Egészségbiztosítási Alap gyógyszerkasszájában marad, és arra fordítják, hogy az innovatív orvosságokat is a társadalombiztosítási támogatotti körbe fogadják. A vezérigazgató szerint sem szükségszerű a drága terápia, ha a gyógyulás olcsóbbal is elérhető. De a magyar lakosság katasztrofális egészségi állapota s a világlistán első helyeken szereplő szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek költséghatékony kezelése sok esetben csak az innovatív szerekkel oldható meg, és ugyanez áll a betegségek megelőzésére is.
A Magyosz tagvállalatai igazságtalannak tartják a tb által támogatott orvosságok forgalmazására kivetett 12 százalékos speciális adót. Ugyanakkor elismerik, hogy az előző kormány elfogadta érveiket: az idén a befizetett összeget a cégek száz százalékban visszaigényelhetik a kutatás-fejlesztési beruházásaikra.
Eltörölné a gyógyszer-nagykereskedőkre kivetett különadót Szabó Ferenc, a Gyógyszer-nagykereskedők Országos Szövetségének elnöke is, hiszen az évi egymilliárd forintot von el az amúgy 20–25 milliárdos árrésbevételből gazdálkodó nagykereskedőktől. Ez az intézkedés azért is fontos, mert mostanra milliárdos nagyságrendű lett az ágazat lejárt számlája a gyógyszertáraknál és kórházaknál. Újra kell tervezni a patikaalapítást is – fogalmaz az elnök. Nem ért egyet a gyógyszertár-alapítás moratóriumával, de ő is szigorítana: visszaállítaná, hogy háromszáz méteren belül ne nyithassanak újabb patikát, s településtől, illetve 15–30 millió forintos alaptőkéhez kötné az új gyógyszertár nyitását.
Ne a mérethatár, hanem a szükséglet döntsön az új patikák létesítéséről – mondja a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. Horváth Tamás a gyógyszertörvény-módosítás legfontosabb céljának azt tartja, hogy a kereskedői szemléletet váltsa fel a jól bevált etikus gyógyszerellátás. A gyógyszertár is része az egészségügynek, és ha komolyan veszi a kormány a gyógyszerészi gondozást, úgy a gyógyszerész szakmai egzisztenciáját meg kell erősíteni. Azzal is, hogy a patikákban végzett szűrésekért is fizessen támogatást a tb. Javasolják továbbá, hogy a gyógyszerészi személyi joghoz kössék a patika működtetését, s törvényben határozzák meg a kötelességeit és a jogait a gyógyszertár üzleti döntéshozatalában is. Akkor is, ha csupán egy százalék a tulajdona. A ma működő 2400 patika harmadában most nincs beleszólása, s ha nem tesz eleget a pénzügyi befektető elvárásának, hamar az utcán találja magát. Megtiltaná a kamara a vényköteles készítmények promócióját is: sok helyen különféle háztartási eszközök, játékok vásárlásával csábítgatják a vevőket.
Az Európai Bíróság döntése értelmében egyébként fokozatosan 51 százalékra kellene növelni a gyógyszerészek tulajdoni részét, ám jelentős hányaduknak nincs felhalmozott tőkéje. Az elnök ezért sürgeti a patikák pénzügyi stabilizációját, ennek egyik eszköze az évek óta változatlan árrésrendszer módosítása. Tarthatatlan, hogy 850 forintban maximálták az ötezer forintnál drágább szerek fix árrését. Javasolják a kistelepüléseken lévő gyógyszertárak költségvetési támogatásának visszaállítását is – tette hozzá Horváth Tamás.
