Gazdaság
Táppénzbe menekült Nyugat-Magyarország
.jpg){kind=small}
A növekvő munkanélküliség nemcsak a segélyeket kezelő alapokat terheli, hanem a társadalombiztosítást is. Egyre nagyobb számban menekülnek táppénzes állományba, illetve indítják el nyugdíj-megállapítási eljárásukat az elbocsátásoktól erősen sújtott nyugati országrészben.
Nem muszáj a munkanélküliségi adatokra hagyatkozni annak megállapításához, hogy gond van Magyarország fejlettebb térségeiben. A társadalombiztosítási ellátások igénybevétele is hónapról hónapra jelzi, hogy a Dunántúl középső és nyugati részeit keményen érinti a válság – természetesen az ország más részeit is, ám azok már évek óta szenvednek a magas munkanélküliségtől.
Elég régiónként összevetni a táppénzes esetek számát. A nyugati országrészben idén január és május között több mint kétszer annyi napot töltöttek passzív jogú táppénzen az ott lakók, mint egy évvel ezelőtt. (Ez a munkahely elvesztését követő három napon belüli keresőképtelenség esetén vehető igénybe. Július végéig 45 napig járt a passzív táppénz, azóta 30 napig.) A passzív táppénzes esetek száma is azt mutatja, hogy azokon a helyeken, ahol nagyobb számban csuktak be üzemeket, építettek le munkahelyeket, sokan élnek a jövedelemszerzésnek ezzel a lehetőségével.
A másik beszédes adatot a nyugdíjba vonulási igények alakulása szolgáltatja. Egyelőre az első negyedév statisztikája áll rendelkezésre, de ebből is látszik, hogy a nyugati határ mentén és a Dunántúl közepén emelkedett leginkább tavalyhoz képest az új ügyek száma – Észak Magyarország mellett.
Augusztustól azonban szigorodtak a jogszabályok, ami visszaszoríthatja a passzív táppénzt. Az ellátást már csak 30 napig folyósítják, és ugyanilyen időtartamra hosszabbítható meg méltányosságból. Az ellátás összegét pedig a minimálbér másfélszeresében maximálják, vagyis idén napi 3575 forintban. Változtak a normál táppénzre vonatkozó jogszabályok is: a két évnél hoszszabb, folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkezők átlagkeresetük 70 helyett 60 százalékát kaphatják meg, ennél rövidebb jogviszonynál pedig 60 helyett 50 százalékát.
Forrás: Baka F. Zoltán, Népszabadság Online
