Januárra tolnák a népegészségügyi termékadó hatályba lépését
Nógrádi Zoltán módosító indítványa szerint szeptember helyett csak januártól lépne hatályba a népegészségügyi termékadó. A népegészségügyi termékdíjból befolyó összeget először a legfontosabb hiányterületekre, köztük a bérekre fordítaná az ágazat.
Az eredeti tervekkel ellentétben nem szeptember, hanem január 1-jén lépne hatályba a népegészségügyi termékadóról szóló törvényjavaslat, ha az Országgyűlés támogatja Nógrádi Zoltán (Fidesz) hétfőn benyújtott módosító indítványát. A törvényjavaslat általános vitája a parlament hétfői napirendjén szerepel.
Font Sándor és Kovács József fideszes képviselők pénteken terjesztették a parlament elé a népegészségügyi termékadóról szóló törvényjavaslatot, amely korábban hamburgeradó néven forgott a sajtóban.
A két politikus azt indítványozta, hogy öt termékcsoportra szeptember 1-től vessék ki az új típusú adót.
Nógrádi Zoltán hétfőn azt indítványozta, hogy csak 2012. január 1-jén lépjen hatályba a termékadóról szóló törvény. Kezdeményezését több dologgal is indokolta, közte azzal, hogy az adótörvények jellemzően a naptári év első napján lépnek hatályba.
Indokként fogalmazta meg azt is, hogy a javaslat számos adminisztratív terhet is ró az érintett vállalkozásokra, amelyek ezeknek csak megfelelő előkészítést követően tudnak eleget tenni.
A fideszes képviselő szerint azért is lenne szükség a hatálybalépés kitolására, mert a magyar kereskedelem sajátja, hogy beszállítók éves megállapodások keretében értékesítik termékeiket a kiskereskedők részére. Az éves megállapodások, közte az áremelések végrehajtása, év közben csak rendkívül korlátozottan módosíthatók.
Szerinte a gyártók nem képesek a saját forrásaik terhére kigazdálkodni az egészségügyi termékadó összegét, így kénytelenek annak egy részét áraikba beépíteni. Ha ezt a hatályban lévő kereskedelmi megállapodásaik módosításával nem képesek megtenni, egyéb forrást kell találniuk, mely adott esetben a foglalkoztatást is kedvezőtlenül érintheti - írja.
Nógrádi Zoltán azt is javasolja, hogy az ételízesítők helyett levesporokra vessék ki a termékadót. Mint írja, az ételízesítők megadóztatása gyakorlatilag az azokban levő konyhasó megadóztatását jelenti - a céllal ellentétesen és versenyellenesen, hiszen konyhasó maga nem adóköteles. Egy másik indítványában pedig azt szorgalmazza, hogy az ételízesítőre kivett adó 125 forint legyen kilónként, hiszen társadalom széles körben használja az ételízesítőket, leveskockákat, az adó pedig drasztikusan megemelné e termék árát.
Egészségügyi államtitkárság: a bérekre is fordítanának a népegészségügyi termékdíjból
A népegészségügyi termékdíjból befolyó összeget először a legfontosabb hiányterületekre, köztük a bérekre fordítaná az ágazat, ugyanis a népegészségügyi területen a harmadik negyedévben uniós pályázatokat is kiírnak - közölte az egészségügyért felelős államtitkárság.
Felhívták ugyanakkor a figyelmet arra: a népegészségügyi célok eléréséhez is több, új forrásra van szükség.
Annak kapcsán, hogy az eredeti javaslathoz képest bővülhet-e az érintett termékek köre azok édesítőszer- vagy transzzsírtartalma alapján, leszögezték: a törvénytervezet nem érinti és a tervek szerint nem is fogja érinteni a szénhidrát-anyagcserezavarokban szenvedők számára készült diabetikus élelmiszerek körét, azok kivételt képeznek.
"A hozzáadott transzzsírsavak ellen olyan tömeges bizonyíték szól, hogy ebben a kérdéskörben nemzetközi szinten kell lépnünk" - fogalmaztak, hozzátéve: a kérdés szakmai előkészítést kíván, erről még korai beszélni.
Az egészségügyi államtitkárság kiemelte: a törvénytervezet célja az a fogyasztóknak szánt üzenet, hogy milyen termékeket fogyasszanak, ezért "végső soron az adó is a fogyasztót terheli". A másik célja pedig az, hogy az élelmiszerpiac kínálata az egészséges táplálkozás irányába változzon, illetve az élelmiszergazdaság szereplőit ilyen termékek előállítására ösztönözze - tették hozzá.
Font Sándor (Fidesz), a törvényjavaslat egyik előterjesztője a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának hétfői ülésén arról beszélt: a népegészségügyi termékadóból összességében 20 milliárd forint bevétele származhat a költségvetésnek, s ezt az egészséges életmód ösztönzésére lehetne fordítani.
Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága hétfőn általános vitára alkalmasnak találta a javaslatot. A fideszes Rogán Antal kiemelte: a keletkező 20 milliárd forintos többletbevételt a kormány az egészségügyre fordítja.
A népegészségügyi termékdíj alkalmazása kapcsán Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: egyes egészségtelen élelmiszereket kitilthatóvá tennének a magyar piacról, illetve azok eladását közgazdasági eszközökkel szorítanák vissza. Hozzátette: egyes élelmiszerek bizonyos összetevői, például a transzzsírok vagy a szintetikus adalékok (E-anyagok) kétes hatásúak az emberi egészségre.
