Székely Tamás: Nem annyira borzasztó
A Kelen Kórház vezetőjével, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egykori főigazgatójával, Gyurcsány-Bajnai-kormányok egészségügyi miniszterével, Székely Tamással a VálaszOnline beszélgetett.
– Tünetmentes embereket tesztelni koronavírusra? Mi értelme van ennek, ha nem tömegeket szűrnek, csak egyedi jelentkezőket?
– Minél többet tesztelünk, annál jobban lassíthatjuk a járványt. Noha a betegeknek legalább fele tünetmentes, ennek ellenére is képesek megfertőzni a környezetüket. Ha őket kiemeljük és karanténba kerülnek, nem adják tovább a vírust.
– Számos jelzés érkezik olvasóinktól, milyen nehéz az ingyenes állami teszteknek hozzájutni azoknak, akiknek felsőlégúti tünetei vannak. Pedig nyilván elsősorban ők kíváncsiak arra, betegek-e. Őket miért nem fogadják?
– A tünettel rendelkező fertőzöttek egy részét kórházba kell irányítani, addig karanténba helyezni. Ennek nincsenek meg nálunk a feltételei.
– A tünetmentesek szűrése kevéssé rizikós és olcsóbb. A magánegészségügy ezt keresi.
– Kétségkívül kevésbé rizikós, és nincsenek meg a feltételek, hogy a tünettel rendelkező betegeket nagyobb számban el tudjuk különíteni, amíg esetleg kórházba szállítják őket.
– Az állami teszteknek nagyjából 4 százaléka bizonyul pozitívnak. Önök mit tapasztaltak?
– Eddig 424 tesztet végeztünk és 24 pozitív esetet találtunk.
– Ez 5,7 százalékos arány, míg az elmúlt napokban az állami tesztek 4,2 százaléka volt pozitív. Ön szerint mi a magasabb találati arány oka? A betegeik budapestiek, és itt eleve fertőzöttebb a környezet, míg az állami tesztek mintáit az egész országból veszik? Vagy önöknek nem kell úgynevezett felszabadító vizsgálatokat végezniük a betegség végén a kórházból való hazaengedéshez vagy a karantén feloldásához?
– Elképzelhető, hogy ez is benne van. Az adatainkat a szerdai nap dobta meg, tegnap ugyanis 107 esetből 13 pozitív volt.
– Az több mint tíz százalék!
– Igen.
(...)
– A héten 36 ezer ágyat szabadítanak fel a koronavírus-fertőzöttek számára. Ön nem csak miniszterként, de az Országos Egészségbiztosítási Pénztár élén eltöltött évei miatt is jól ismeri a kórházi rendszert. Tényleg olyan ijesztő ez, mint amilyennek hangzik?
– Két úton lehet hibát elkövetni: ha lebecsüljük a vírust és ha túlbecsüljük. A kettő között kellene megtalálni a helyes arányt. A vírusnak a kockázati csoportokban nagyon nagy a mortalitása, és a megfertőzöttek intenzívterápiás kezelési igénye. Nyilvánvaló, hogy amikor a döntéshozók így határoztak, sokkal több információval rendelkeztek, mint én, aki az újságokból tájékozódom.
– De ha gyakorlatilag a felére csökkentjük az aktív, gyógyító ágyak számát, akkor azzal azt állítjuk, hogy „békeidőben” ennyi is elég lenne a betegek ellátására. Hogy ez akár így is maradhat.
– Nem, semmiképpen nem állíthatunk ilyet. A döntéshozók abból indulhattak ki, hogy az átlagos kórházi ágykihasználtság 65-70 százalék körül alakul, tehát az ágyak körülbelül 30 százaléka üres.
A VálaszOnline interjújából az is kiderül, hogy Székely Tamás szerint első megközelítésben riasztónak tűnhet, hogy több mint 30 ezer ágyat fel kell szabadítani a koronavírus miatt, de ha elkezdünk a számok mögé nézni, akkor ez azért annyira nem borzasztó.
