Szaringáz: bűnös lett az első számú gyanúsítottból

Egészen a legutóbbi napokig nem sok konkrétumot lehetett tudni a két héttel ezelőtti szíriai vegyifegyver-támadásról azon túl, hogy a hivatalos beszámolók szerint körülbelül 1300 ember halt meg Damaszkusz Goutha nevű negyedében. Bár a szíriai kormány tagadta, hogy köze lenne a támadáshoz, nem sokkal az eset után külföldi szakemberek utaztak a helyszínre, hogy kiderítsék: valóban vegyi fegyvert vetettek-e be, és ha igen, pontosan milyen hatóanyag pusztított? Gyorsan kellett dolgozniuk, mert a gyanúba vett szerek igen rövid idő, mindössze néhány nap alatt lebomlanak. A közvetlenül a vegyi támadás után készült videófelvételeken jól látszott, hogy az áldozatok pupillája erősen beszűkült, ezen kívül erős nyáladzás, görcsrohamok és légzészavarok is felléptek. Az Orvosok Határok Nélkül (Doctors without Borders) szervezet információi szerint az augusztus 21-i támadás utáni három órában körülbelül 3600 ember került neurotoxikus tünetekkel három damaszkuszi kórház valamelyikébe, és már az első órákban 355 volt a halálos áldozatok száma.

Mindezek alapján már kezdettől felmerült, hogy szaringázt vagy más neurotoxikus anyagot vetettek be Damaszkuszban. „Akkor van a legkönnyebb dolgunk, ha sikerül rálelnünk magára fegyverre, még ha sérült állapotban, eredeti tartalma nélkül is – nyilatkozta a Bloombergnek a vizsgálódás kezdetén Ralf Trapp, a hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet, az Organization for the Prohibition of the Chemical Weapons (OPCW) korábbi tudományos tanácsadója, aki három évtizede foglalkozik a vegyi fegyverek kérdésével. – Ha a kezünkben lenne a fegyver, meg tudnánk mondani, hogy folyadék hordozására tervezték-e és sokat kideríthetnénk a szennyeződés-maradványokból is.”

Végül nem ezen az úton jutottak el a vegyi fegyver hatóanyagához, hanem független, megbízható forrásból származó vér- és hajmintákból igazolták, hogy szarint tartalmazó vegyi fegyvert használt a szíriai hadsereg Damaszkuszban – jelentette ki John Kerry amerikai külügyminiszter vasárnap a CNN egyik műsorában. „A bizonyítékok minden nappal csak meggyőzőbbek lesznek" – tette hozzá.

A szarint az 1930-as években Németországban fejlesztették ki növényvédelmi célokra. A szarin egy víztiszta, szagtalan folyadék, mely gyorsan párolog. A méreg a szemen vagy a bőrön keresztül, gázának belélegzésével, illetve a szennyezett étel vagy ital érintése vagy elfogyasztása révén kerülhet be a szervezetbe. A szarin lassabban lebomló termékei előfordulhatnak a talajban, a kőtörmelékben vagy az elhullott állatok tetemében is. Az idegméreg a kolinészteráz gátlása révén fejti ki hatását, mely többek között az izmok és a mirigyek normális működéséért felelős. Az áldozatoknál tipikusan görcsrohamok jelentkeznek, elvész a szervi működések szabályozásának képessége, ami hányást, valamint akaratlan vizelet- és székletürítést eredményez. A méreg a légzőizmokat is bénítja, ami végül fulladáshoz vezet. A tünetek időben történő kezeléssel visszafordíthatók lehetnek: a szarin specifikus antidotuma az atropin és a pralidoxim. De ugyanilyen fontos a dekontamináció is, melyre alkalmas lehet a víz, melynek hatásfoka alkalizáló hatású klórtartalmú fertőtlenítőszerrel fokozható. Az antidotum és a dekontamináció esetében is alapvető fontosságú a gyorsaság, amihez az antidotumból megfelelő készletek, illetve a dekontamináció helyes módjának ismerete szükséges.

Ha a bomba igen, akkor a vegyi fegyver miért nem?

Felmerülhet a kérdés, miért éppen a vegyi fegyvereket figyeli ilyen éberen a világ, miközben szemet huny a felett, hogy a tömeggyilkosságnak számtalan egyéb hatékony eszköze is van a bombáktól a lőfegyverekig. „A robbanóeszközök alkalmazása megengedett csakúgy, mint a lőfegyverek használata vagy éppen a kínzás – magyarázza Dominic Tierney, aki a Swarthmore College-on a politikatudományok professzora. – Nyilvánvaló, hogy a robbanófegyver nem kevésbé ördögi találmány, mint a vegyi fegyver.” Osztja ezt a véleményt Paul Waldman politika- és médiatudományi szakértő is, aki a The American Prospectben ezt írja: „Mustárgáztól meghalni kétségkívül rettenetes dolog. De bombától felrobbanni legalább ennyire rettenetes.” A Los Angeles Timesban Paul Waldman így látja: „A bombák épületeket döntenek romba, melyek ártatlan civileket – köztük nemcsak férfiakat, hanem nőket és gyermekeket is – maguk alá temetnek. Ezt nem helyeseljük, mégsem elegendő ok arra, hogy tegyünk ellene. De ha vegyi támadás történik, azt nem engedhetjük meg? Hogy is van ez?”

A Fehér Ház hivatalos álláspontja szerint azonban az amerikai kormányzatnak minden alapja megvan arra, hogy kitüntetetten kezelje a vegyi fegyverek kérdését: „A vegyi fegyverek bevetése ellentmond azoknak a kötelezettségeknek, melyeket a Föld országainak legnagyobb része magáévá tett, és ellentétes azokkal a nemzetközi erőfeszítésekkel is, melyek célja már az I. világháború óta, hogy kiiktassa ezeket az eszközöket a hadviselésből” – hangsúlyozta Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője. E gyakorlat alapját az 1899-es Hágai Békekonferencia és a vegyi fegyverek betiltásáról szóló 1925-ös genfi egyezmény képezi. Ezt a törekvést viszi tovább az OPCW, a vegyi fegyverek világméretű betiltását és a készletek felszámolását céljául kitűző nemzetközi szervezet. Az OPCW-t létrehozó egyezmény tiltja a vegyi fegyverek használatát, fejlesztését és megszerzését. A Genfi Leszerelési Értekezleten 40 állam részvételével, 24 éven át tartó tárgyalás eredményeként 1992-ben létrejött, ma is érvényes Vegyifegyver-Tilalmi Egyezmény 1997. április 29-én lépett hatályba.

„Egy olyan háborúban, ahol 100 ezer körül jár a halottak száma, miért éppen a vegyi fegyverek bevetését tekinti úgy a világ, hogy ezzel Szíria átlépte a „vörös vonalat”?” – tette fel a kérdést a National Geographic Alexander Garzának, a Saint Louis Egyetem epidemiológusának, aki a vegyi fegyverek szakértője. Garza így válaszolt: „A világ legnagyobb része elfogadta, hogy bármely háborúban tilos vegyi fegyvereket használni. A korábbi tapasztalatok alapján kimondhatjuk, hogy a kémiai fegyverek rettenetes halálmódot jelentenek – és éppen ez az, amiért az országok többsége lemondott alkalmazásáról. A másik ok, hogy vegyi fegyver bevetésekor nem korlátozható a gyilkolás a szigorúan vett ellenfélre: a vegyi fegyver válogatás nélkül mindenkit elpusztít a környezetében, most például nagyon sok gyermek is meghalt Szíriában.

A lassan egy évszázados erőfeszítések ellenére azonban az I. világháború óta több mint egymillió ember halt meg vegyi fegyverektől – áll az Egyesült Nemzetek jelentésében. A damaszkuszi szarintámadás sem példa nélküli, hiszen például 1988-ban Szaddam Husszein csapatai mintegy 5000 kurd nemzetiségű lakost mészároltak le az Irán északi részén fekvő Halabja városában. Hét évvel később Japánban egy vallási szekta ugyancsak szarinnal támadt a tokiói metróban, ahol 12 ember vesztette életét, és egy évvel korábban ugyanez a csoport Matsumoto városában hét embert ölt meg szintén szarinnal.