Sokan vagy kevesen esnek áldozatul a Covid-nak Magyarországon?
Népességarányosan Magyarországon járvány nélkül is sokkal többen halnak meg, mint más országokban, írja elemzésében a G7.
Miután a kormány eléggé kicsavart logikával próbálta megmagyarázni, hogy nemzetközi összevetésben valójában nincs is olyan sok Covid áldozat Magyarországon, mint ahogy az a számokból látszik, élénk szakmai vita indult úgy általában a halálozási statisztikákról. A számok különböző értelmezése pedig erősen rávilágított egy nagyon fontos jelenségre, amelyről azonban ennek ellenére eddig egyáltalán nem esett szó. Méghozzá arra, hogy népességarányosan Magyarországon járvány nélkül is sokkal többen halnak meg, mint más országokban.
A hivatalos statisztikák szerint népességarányosan eddig Magyarországon jelentették egyetlen napon a legtöbb Covid áldozatot, heti szinten is csak egyetlen országban volt nagyobb halálozás, mint nálunk, és a teljes járványidőszakra vetítve is kizárólag Csehországban hunyt el több fertőzött, mint Magyarországon. A kormányzati kommunikáció statisztikai bűvészkedéssel próbálja árnyalni a helyzetet. Érvrendszerük szerint nem a Covidban elhunytak számát, hanem a teljes többlethalálozást kell nézni, mivel a koronavírus-áldozatok rögzítésének protokollja országonként eltér, így ezek az adatok nem összehasonlíthatóak. A többlethalálozási számok – amelyek azt mutatják meg, hogy a korábbi évek átlagához képest mennyivel többen haltak meg egy országban – viszont összevethetőek, és ebben nem is állunk annyira rosszul.
A felvetés ugyan nem alaptalan, de a számokból egyértelműen kiderül, hogy Magyarországon nem elsősorban a protokoll miatt több a Covid áldozat, mint máshol. Biztosan vannak olyan országok, ahol népességarányosan többen veszítették életüket a járványban, mint itthon, de a hazai helyzet nemzetközi összevetésben is rendkívül rossz.
Annak, hogy a kormányzat által idézet adatok miért mutatnak némileg mást, több oka van. Egy apróságnak tűnő, de valójában fontos dologról azonban még nem esett szó.
A hivatkozási alapként használt többlethalálozási adatokat a kormány – sőt még a statisztikai hivatal elnöke is – százalékban számolta, miközben a Covid statisztikákat mindenhol népességszámra vetítve kalkulálják. Ez azért fontos, mert, ha valahol alapból is magas a halálozás, akkor arányaiban (százalékban) egy kisebbnek tűnő növekedés a lakosságszámhoz viszonyítva már sokkal nagyobb lehet.
Pontosan ez a helyzet Magyarországon is. Itthon tavaly 8,1 százalékkal nőtt a halálozások száma, ami uniós összevetésben valóban nem magas, mindössze 8 országban volt kisebb a növekedés. Egymillió főre vetítve azonban 1082 emberrel halt meg több 2020-ban Magyarországon, mint az előző öt év átlagában, ezzel pedig már nem hét, hanem 15 országot előzünk az EU-ban.
A különbség arra vezethető vissza, hogy Magyarországon alaphelyzetben, világjárvány nélkül is többen halnak meg, mint a fejlett országok nagy részében. Méghozzá sokkal többen.
Az elmúlt tíz évben az ezer főre vetített átlagos halálozás az uniós országok közül csak két balti államban és Bulgáriában volt magasabb, mint itthon. Még a román mutató is jobb, mint a magyar, a nyugati országoké pedig alsó hangon 15, de inkább 20-30 százalékkal alacsonyabb. A nyugat-európai államokkal éppen ezért ebből a szempontból nem is érdemes összevetni magunkat, így az alábbiakban a velünk hasonló fejlettségi szinten álló régiós országokkal hasonlítjuk össze a magyar helyzetet.
