Sérülnek a betegek érdekei

Az egyes szereplők következetesen kitartanak saját álláspontjuk mellett és az érdemi tárgyalások lehetősége helyett a média különböző felületein mondják el véleményüket.
A gyógyszer-kiskereskedelmi ágazat 2008-ban további restrikciót szenvedett el. A 2006-os év 75 milliárdos gyógyszer-kiskereskedelmi árréstömegével szemben 2007-ben 69 milliárdot sikerült realizálni, 2008-ban ez az összeg a közforgalmú gyógyszertárak esetében várhatóan ennél is kevesebb lesz. A csökkenő árréstömegen növekvő számú patika osztozik: a 2006 végi kb. 2050 közforgalmú gyógyszertár mellé több mint 350 új gyógyszertár létesült, túlnyomórészt a már korábban is jól ellátott területeken. A csökkenő bevétel és a növekvő egységszám több száz gyógyszertárban okoz működési zavarokat. Ezek egy részét már a betegek is érzékelik: mind gyakoribb jelenség, hogy vissza kell menni a gyógyszertárba a gyógyszerért, mert azt a patika nem képes készleten tartani.
A liberalizáció miatt felgyorsult a gyógyszertárláncok létesítése, és egyre több gyógyszertár kerül közvetve vagy közvetlenül külföldi és/vagy nem szakmai befektetői tulajdonba. Ezzel párhuzamosan mindinkább meghatározóvá válik a kereskedelmi szemlélet, amely a gyógyszerészi szakmai szempontok háttérbe szorulásával jár együtt. Megítélésünk szerint jelenleg sem a gyógyszer-gazdaságossági törvény, sem az etikai szabályozás nem jelent elegendő garanciát a betegérdek elsődlegességének az érvényesítésére.
Mindezek miatt több ponton kezdeményeztük a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosítását. Többek között az állam piacszabályozó szerepének a fenntartását, a gyógyszertár-létesítés szabályainak a korrekcióját, a szakmai működés garanciáinak erősítését szerettük volna elérni, azonban a kormány – korábbi ígéretei ellenére – nem volt hajlandó ezeket a kérdéseket a parlament elé vinni, a képviselők ez irányú módosító javaslatait pedig – függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki képviselők nyújtották be – házszabályi rendelkezésekre hivatkozva vették le a napirendről. Mivel az általunk jelzett problémák valósak, kezdeményezéseink napirenden tartásáról nem mondhatunk le.
Ugyancsak eredménytelennek értékelhetők a gyógyszertárak gazdasági helyzetének javítását célzó törekvéseink. Az árrésrendszer nemcsak az elégtelen bevételek miatt, hanem a belső feszültségek okán is korrigálásra szorul. Tarthatatlan ugyanis, hogy a forgalmazott gyógyszerek jelentős körének az árrése a kötelező banki átutalások költségeire se nyújtson fedezetet. Megoldásra vár a gyógyszerészi szolgáltatások (pl. generikus helyettesítés, gyógyszerészi gondozás) díjazása vagy díjtételeinek (magisztrális díj) valorizálása. A megfelelő érdekeltségi rendszerek hiányában ezek a társadalmilag igen hasznos tevékenységek elsorvadnak vagy háttérbe szorulnak. A városokban fokozódó verseny más területeken érvényesül, a kistelepülések gyógyszertárai pedig források hiányában képtelenek e tevékenységek megfelelő színvonalú ellátására. A gyógyszertárak működési feltételeinek javítása és a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosítása egymást erősítő elemként segítheti a gyógyszerpiaci stabilizációt.
Az elmúlt évben a szabályozásban pozitív folyamatok is elindultak. A tavaly elfogadott egészségügyi salátatörvény alapján a gyógyszerészek is használhatnak doktori címet, amely a gyógyszerészet társadalmi presztízsének erősödését eredményezheti. Hosszú évek előkészítő munkájának eredményeként értékelem, hogy a gyógyszerészi gondozás mint új egészségügyi szolgáltatás törvényi definíciója megszületett. Ez nemcsak a megtépázott gyógyszerészi kompetenciák helyreállítása szempontjából fontos, de népegészségügyi jelentősége is nagy, hiszen az egészséges életmód patikai promócióját, a betegségek korai felismerését és az orvos által már diagnosztizált betegek gyógyszerelési problémáinak a módszertanilag megalapozott megoldását is jelenti. Ennek révén az egészségben eltöltött életévek számának növekedését és a krónikus betegségekkel járó szövődmények kivédését költséghatékony módszerrel tudjuk segíteni. Komoly eredmény a gyógyszerrel kapcsolatos gyógyszerészszakmai tevékenységek kereskedelmi gyakorlat fogalmából történő kivétele és egészségügyi tevékenységként való definiálása is. Ez az etikai és minőségi előírások komolyan vételét segítheti elő, s így végső soron a speciális fogyasztó: a beteg érdekét és biztonságát szolgálja.
A 2008-as év eredményei és kudarcai magukban hordozzák az elkövetkező időszak feladatait is. Ahol nem sikerült előrelépnünk, ott tovább kell küzdenünk a gyógyszerellátás stabilizációjáért, ahol pedig ez sikerült, ott a változások napi gyakorlatba ültetését kell elősegítenünk.

Dr. Horváth Tamás,
a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke (Medical Tribune)