Röst Gergely: Átfogó védekezésre van szükség

A koronavírus okozta pandémia az egyik legsúlyosabb világjárvány, amit átélt az emberiség, ami a halálozások számát illeti – jelentette ki a Portfolio szerint Röst Gergely matematikus. A Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoport vezetője az OTP Global Markets Igazgatósága által szervezett online eseményen tartott előadásában bemutatta, hogy melyek a járvány eddigi legfontosabb tanulságai és hogy mire számíthatunk a jövőben.

A professzor arról is beszélt, hogy a koronavírus okozta halálozás különböző módszertani számításai miatt érdemes a többlethalálozási mutatókat vizsgálni, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy a világ különböző részein milyen következményekkel járt a járvány.

A járványmatematikai csapat vezetője több a járvány több lényeges tanulságot megfogalmazott prezentációjában:

• A világ nem volt felkészülve egy ilyen járványra. Ez részben annak volt köszönhető, hogy az elmúlt időszakban leépítették a kritikus infrastruktúrát és intézményeket, egy ország sem érezte a valódi kockázatát egy ilyen járványnak.
• A kontaktcsökkentő intézkedések működtek, megállították a vírus terjedését.
• Ezeknek a lépéseknek azonban megvan a nagy ára: nemcsak a gazdaságra nézve, hanem a társadalmi, oktatásban bekövetkezett hatásoktól sem lehet eltekinteni.
• A negyedik tanulság, hogy egyáltalán nem mindegy, hogyan reagál a társadalom a különböző intézkedésekre, mennyire fogadja el azt és milyen magatartást képvisel a járvány időszaka alatt.
• A vakcinára nem lehet csodaszerként tekinteni, nem oldja meg egyik pillanatról a másikra a problémát.
• Nem szabad feladni a védekezés többi, nem gyógyszerügyi intézkedését. Egy átfogó védelmi programot kell alkalmazni, a különböző intézkedések ugyanis egymást erősítik.

Rövid távon (őszi és téli kilátások) a következő tényezők határozzák meg, hogy milyen járványhullám várható idehaza:

• Az átoltottság szintje és hogy a kritikus rétegek átoltottsága mekkora (pl. idősek).
• A vakcinaportfólió és összetétel. Az eltérő vakcinákat használó országok adatai emiatt eltérhetnek.
• A korábbi hullámok során kialakult védettség mértéke.
• A nem gyógyszerügyi védelmi intézkedések fenntarthatósága (pl. maszk, távolságtartás, stb.).
• Az iskolai és egyetemi oktatások megvalósítása.
• Tesztelés-kontaktkutatás-izolálás folyamat hatékonysága.
• A delta variáns okozta bizonytalanság.
• A védettség időbeli lefutása: Izraelben, de az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is vannak arra utaló jelek, hogy a vakcinák hatásossága idővel csökken.
• A booster oltások alkalmazása, vagyis a harmadik adag vakcinák felvétele.
• Esetleges új variánsok megjelenése.

A hosszabb távú kilátások kapcsán Röst Gergely arról beszélt, hogy a koronavírus teljes eltűnése nem valószínű, a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy tartósan velünk marad ez a fertőző betegség, endémiává alakul és szezonálisan újra meg újra vissza fog térni.

Hosszabb távon két nézet vetekszik egymással szerinte a virológusok, epidemiológusok, szakértők körében:

1. A nagyon optimista szcenárió szerint a népesség komoly immunitást épít fel globálisan, ezért olyan lesz, mint a többi fertőző betegség, ezért leginkább ősszel és télen fertőződünk meg.
2. A sokkal pesszimistább forgatókönyv értelmében a vírus súlyos marad és továbbra is komoly hullámokat okoz majd.

Mindez azt is üzeni a jövőre nézve, hogy folyamatosan szükség lesz booster oltásokra.