Rekord-jövedelemcsökkenés a közalkalmazottaknál

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb gyorsjelentése szerint az elmúlt év hasonló időszakához képest a közszférában 9,5, az egészségügyben pedig 6,5 százalékkal zsugorodtak a reálbérek. A közintézményekben márciusban drámai módon megfogyatkozott az alkalmazásban lévő egészségügyiek száma is: a fizikai dolgozók 6,5, a szellemi foglalkozásúak 6,4 százalékkal lettek kevesebben. A felmérésből nem derül ki, hogy ezeket az embereket valóban utcára tették-e vagy pedig arról van szó, hogy közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnt, és bár ugyanott dolgoznak, csak valamely kényszervállalkozás alkalmazottjaként egy másik KSH-rubrikában szerepelnek.

A közalkalmazottak számára a legnagyobb érvágást a 13. havi ellátmány visszavétele jelenti. Egyfelől havi 8,3 százalékkal esik a bérük, mert nem kapják meg a konvergenciaprogram miatt elrejtett (havi bontásban kifizetett) összeget, másrészt nem fizetik ki nekik a három évre szóló közalkalmazotti megállapodásban szereplő 2010-es, az év végén esedékes 13. havi juttatást sem. Ugyancsak őket sújtja a közalkalmazotti bértábla két évre való befagyasztása is. Pedig a bérek már ma is olyan nyomottak, hogy a külföldre vándorlás következtében egész szakmák kerültek tetszhalott állapotba, és vidéki kórházi osztályok rettegnek attól, hogy a szakorvoshiány miatt a tisztiorvosi szolgálat bezárja őket, mint a kalocsai gyermekosztállyal tette nemrég.

A közalkalmazottak eddig is alacsony bérét a jobban gazdálkodó munkáltatók mindenféle egyéb juttatással próbálták kiegészíteni, az étkezési támogatástól az üdülési csekkekig. Az adókedvezmények és a kórházi finanszírozási keret lefaragására válaszul a munkahelyek most sorra visszakoznak, lecsippentenek az ebédjegyekből, visszavonják a bérletpénzt. Már ahol megtehetik. A Mentők Önálló Szakszervezeténél az Országos Mentőszolgálattal kötött külön megállapodásba „bebetonoztak” egy sor szociális juttatást, még azt is, hogy a munkáltató önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjat fizet a mentősök után, és ezt csak három hónappal előre mondhatja fel – nyilatkozta lapunknak Toma Lajos, a szakszervezet elnöke.

Az ágazaton belül óriási a feszültség. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és tagszervezete, a Cser Ágnes vezette EDDSZ között kitört levélháború. Az egészségügyi szakszervezet kifogásolja, hogy konföderációja nem csatlakozott a Bajnai-csomag elleni sztrájkhoz és nem emeli fel a hangját a közalkalmazottakat érintő megszorítások ellen. Az ügy furcsasága, hogy az EDDSZ, amely egy sor kérdésben – például a több-biztosítós modell bevezetése elleni fellépés során – nem a SZEF-fel, hanem a Ligával mozgott együtt, nem tud kilépni saját konföderációjából, mivel a szakszervezet vagyontárgyai a SZEF nevére vannak bejegyezve. Tehát az önállósodás vagy a váltás a teljes vagyonvesztéssel volna egyenértékű , illetve hosszas pereskedéssel járna. Eközben a parlament sorra szavazza meg a kormány előterjesztéseit.

A közalkalmazottakat az általános megszorítások is érintik. Július elsejétől emelkedik az áfa és a jövedéki adó, vagyis mintegy tíz százalékos benzináremelésre is számítani kell, ami nyilván beépül majd a többi árba is. Jó hír viszont, hogy a kenyér és a tej adószintje a jelenlegi 20 százalékról 18 százalékra csökken.

Visszamenőlegesen januárig 1,9 millió forintra emelik a jövedelemadó alsó sávhatárát, ami 2–3 ezer forintos havi fizetésemelkedést jelent az átlagjövedelműek számára. A javulás csak a minimálbér feletti kereseteknél lesz érzékelhető, azaz a fiatal egészségügyi szakdolgozók aligha veszik majd észre. A munkáltatói járulékok öt százalékkal való csökkentése a minimálbér kétszeresénél alacsonyabb béreknél viszont valamelyest biztonságosabbá teheti az egészségügyi álláshelyeket.

A családi támogatások, így a családi pótlék és a szüléskor járó úgynevezett anyasági támogatás megadóztatása azokat érinti, akiknek havi fizetése – családi pótlék nélkül – meghaladja a bruttó 158 ezer forintot. Ezek a juttatások ugyanis csak a magasabb jövedelemkulcs alá tartozók számára lesznek adókötelesek, 18 százalékos kulccsal. Hosszas vita után a kormány olyan adóztatási technikát választott, amely nem veszi figyelembe a család nagyságát. Például egy négygyermekes családban a szülők keresetét évi bruttó 576 ezer forinttal „dobja meg” a családi pótlék. Magyarán, minél több gyermeke van valakinek, szeptembertől annál rosszabbul jár, annál alacsonyabb havi kereset mellett esik bele a „büntető sávba”.

Sokakat érint kellemetlenül, hogy a megszorító csomag részeként ezentúl a 20 évnél idősebb, felsőoktatási tanulmányokat folytató hallgatók után nem jár már családi pótlék. Átlagos családméret mellett ez önmagában közel 150 ezer forintos évi bevételkiesést okoz. (A gyermekszámba azért még beleszámítanak, tehát például a kisebb testvér nem az egykék után járó 12 200, hanem a kétgyermekeseknek utalandó 13 300 forintot kapja majd.)

A gyermekvállalás előtt állók számára rossz hír, hogy a gyes időtartamát három évről kettőre csökkentik, és a magasabb összegű , jövedelemarányos gyed ezen belül annyi ideig jár majd, amennyi előzetes munkaviszonya van valakinek. Elsősorban a diploma után szülni vágyókat érinti a gyednél az a megszorító lépés, hogy a felsőoktatásban töltött időszakot csak korlátozott mértékben számítják be a gyednél biztosítási jogviszonyként, vagyis az egyetem után anyagi szempontból érdemes lesz másfél évre elhelyezkedni, és csak azután szülni.

A 2010. április harmincadika után született gyermekek után két évre csökkentik a gyes-gyed mértékét, miközben még a nagyvárosokban sincs megfelelő számú bölcsőde, a tízezer lakos alatti településeken pedig nem is kell fenntartani ilyet. Emiatt az egészségügyiek is kényszerhelyzetbe kerülhetnek, hiszen a két- és hároméves kor közötti gyerekek zömét egyszerűen nem lesz hol elhelyezni. Ha pedig az anya mégiscsak otthon szeretne maradni velük, akkor még neki kell egészségbiztosítási járulékot fizetni, nehogy a gyermek ellátatlan maradjon. A most fejleszteni kívánt családi napközik a közalkalmazotti bérből élőknek megfizethetetlenül drágák: a Medical Tribune által találomra felhívott agglomerációs, illetőleg fővárosi napközik 40–65 ezer forint közötti összeget kérnek havonta.

A lakásépítéshez és -vásárláshoz eddig járó szocpol július elsejével kimúlik. A köztelevízió szerint egyre több fiatal házasodik össze csak azért, hogy hozzájuthasson a támogatáshoz. Ha ugyanis június 30-ig benyújtják a hitelkérelmüket valamelyik bankhoz, akkor valószínűleg még jár nekik a szocpol. Két gyermek „beígéréséért” 2,2 millió forintot ad az állam, ami elegendő lehet egy kisebb lakás önrészére. Ezen a ponton nagy a bizonytalanság, nem tudni ugyanis, kell-e szándékosságot keresni amögött, hogy ugyan a Bajnai-csomag számos eleme már a parlament előtt van, sok pontról már döntöttek is a képviselők, de a szocpol eltörlése lapzártánkkor még mindig csak a tervek szintjén létezik, holott ehhez nem is törvényt, csak egy kormányrendeletet kellene módosítani.

A drasztikus megszorítások másik része a nyugdíj előtt lévőket érinti. A parlament 65 évre emelte a nyugdíjkorhatárt, ami katasztrofális hatású az egészségügyi szakdolgozói kar számára, akiket a három műszakos munkarend erőteljesen megvisel mind fizikilag, mind szellemileg. Márpedig az új szabályok alapján nagyon meg kell fontolni, hogy valaki idő előtt nyugállományba vonul- e, mivel igen durván büntetik, ha valaki az előírtnál hamarabb akarja befejezni aktív éveit. A korhatár előtt nyugállományba vonulóknak arra kell számítaniuk, hogy jelentős összeget elvesznek induló ellátásukból. A rendszer bonyolult, mert nemcsak az életkortól, hanem a szolgálati idő hosszától is függ, hogy ki mikor mehet nyugdíjba. A malus rendszer alól csak az 1950-ben vagy az előtt született férfiak (még a régi szabályok alapján) és az 1952-ben és 1953-ban született nők kapnak felmentést. Ha 40 évvel vagy ennél hosszabb szolgálati idővel rendelkeznek, ők a teljes nyugdíjösszegre számíthatnak. Egy év hiányzó szolgálati idő esetén havi 0,1 százalékot vesznek el a nyugdíjból. Két hiányzó szolgálati esztendő esetén a második évtől havi 0,2 százalékot vonnak le, vagyis összesen 3,6 százalékot. Három évvel rövidebb szolgálati idő esetén a harmadik évre esően havi 0,3 százalék a mínusz, tehát összesen 7,2 százalék. Az 1954–1958 között születettek is igénybe vehetik a kettő–négy év közötti előrehozást, számukra a csökkentés legfeljebb 8,4 százalék lehet.

Élő Anita, Medical Tribune