Pontrendszer alapú nyugdíjszámítást javasol a Népesedési Kerekasztal
Pontrendszer alapú, a gyermekek számát és iskolázottságát is figyelembe vevő nyugdíjszámítás bevezetését javasolja a Népesedési Kerekasztal.
Botos Katalin, a Népesedési Kerekasztal szakértője, a javaslat egyik kidolgozója sajtótájékoztatón elmondta: a nyugdíjrendszer átalakítása ösztönzően hathatna a demográfiára, mivel aki több gyereket nevel fel, több nyugdíjat is kaphatna.
Botos József, a német mintára épülő pontrendszer másik kidolgozója, a Szegedi Tudományegyetem oktatója közölte: az elképzelés szerint a járulékbefizetéseket egyéni számlán, pontok formájában gyűjtenék az emberek. A mindenkori átlagbér egy pontot jelentene, a fizetett járulék pedig töredékpontot.
A nyugdíj mértékét úgy számítanák ki, hogy nyugdíjba vonuláskor a pontokat elosztanák a várható élettartammal, és ezzel az arányszámmal szoroznák meg az aktuális nemzetgazdasági átlagbért. A pontrendszerben megjelenne a felnevelt gyermekek száma és az iskolázottsági fokuk is - tette hozzá Botos József.
Botos Katalin egyetemi oktató ezzel összefüggésben a legfontosabbnak a foglalkoztatás bővítését tartja, mert ha nincs munkahely, akkor nem mernek gyermeket vállalni az emberek.
Kopp Mária, a kerekasztal vezetője a sajtótájékoztatón ismertette a gyermekesély-munkacsoport ülésén megfogalmazott javaslataikat is.
A Népesedési Kerekasztal - elismerve a kormányzat eddigi erőfeszítéseit - indítványozza, hogy a kormány sürgősen emelje a családi pótlékot, a nyugdíjminimumot, az ehhez kapcsolódó segélyeket, illetve a gyerekeket érintő természetbeni és szolgáltatási normatívákat, valamint javítson a gyermekétkeztetési rendszeren.
A Semmelweis Egyetem Magatartáskutató Intézetének igazgatóhelyettese azt is kiemelte: össze kell fogni a széttagolt gyermekellátási formákat.
Pászthy Bea, a Semmelweis Egyetem egyetemi docense a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy egész Európában egyre nagyobb kihívást jelent a gyermekek testi és lelki egészségének hanyatlása, illetve a gyermekszegénység.
Hozzátette, hogy a gyermekek egészségének ügye nemzetstratégiai kérdés, amelyben az oktatási, az egészségügyi, a szociális szektornak, a bűnmegelőzési és a médiahatóságnak kellene együttműködnie.
Kitért arra, hogy az OECD-országok között a gyermekegészség-egyenlőség szempontjából Magyarország Európában az utolsó helyen áll, és ezen mindenképpen változtatni kell. Ezzel összefüggésben a védőnői és gyermekorvosi hálózat fejlesztését javasolta.
