Parlament előtt a zárszámadás

Pénzügyminisztérium: 2018-ban emelkedett a családok életszínvonala

2018-ban a gazdaság erősödésével együtt emelkedett a magyar emberek, a családok életszínvonala, jelentette ki a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára csütörtökön az Országgyűlésben a 2018-as zárszámadási törvényjavaslat általános vitájában. Banai Péter Benő ismertetése szerint a magyar gazdaság 2018-ban jóval az unió átlagos szintje felett bővült, az államháztartás stabilitása tovább erősödött, a hiány is kedvezően alakult és a GDP-arányos államadósság is nagyobb ütemben csökkent a vártnál. A 2018-as költségvetést joggal lehet a munkából élők és a családok költségvetésének nevezni, összegzett. Mint elmondta: tavaly az alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete 330 ezer forintra nőtt és folytatódott a nyugdíjak reálértékének emelkedése is. Az államtitkár hangsúlyozta, úgy bővült a tervezett 4,3 százalék helyett 5,1 százalékkal a magyar gazdaság, hogy az uniós források felhasználása alacsonyabb volt, azaz nem az uniós forrásoknak köszönhető a nagyobb mértékű növekedés.

ÁSZ: szabályszerű volt a 2018-as költségvetés végrehajtása

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapítása szerint a 2018-as központi költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírások szerint történt, a hiány és az államadósság a kedvező makrogazdasági körülményeknek köszönhetően, beleértve a GDP jelentős mértékű bővülését, a törvényi követelményekkel összhangban alakult. Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke kijelentette: a költségvetési intézményrendszer 2018-ban biztosította a közpénzekkel való gazdálkodás szabályszerűségét, a 2018-as zárszámadásról szóló előterjesztés megalapozott, az abban szerepeltetett adatok megbízhatóak. Rámutatott: működik a fenntartható kifehérítés magyar modellje, hiszen az elmúlt években a kormányzat úgy csökkentette – elsősorban a foglalkoztatást és a munkát terhelő – adókat, hogy közben évről-évre nőnek, a tervezetthez képest túlteljesülnek az adóbevételek. Az úgynevezett áfarés – a kivetett és a valóban a költségvetésbe érkező általános forgalmi adó közti különbség – a 2013-as, mintegy 23 százalékról 2018-ra 9 százalékra csökkent az Európai Statisztikai Hivatal értékelése szerint, ami jobb, mint az európai uniós átlag. "Ez az adat önmagában egyfajta világcsúcsot jelent", de az bizonyos, hogy az Európai Unió tagállamai között a legdinamikusabb fehérítést érte el Magyarország néhány év alatt – értékelt az ÁSZ-elnök.